Csalódás lehet a viharkártérítés - mire fizet a biztosító?

Az elmúlt hetekben összesen 9 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, egy részük hiába, mert a szerződéskötés és a káreset között még nem telt el 15 nap, s néhány szolgáltató már csak a moratórium utáni káresetekre fizet. Az ingatlanok negyedére viszont egyáltalán nincs biztosítás, ezek tulajdonosai egy pusztító vihar után földönfutóvá válhatnak.

Szokatlanul nagy, eddig csaknem 700 millió forintnyi kárt okozott az országban a júniusi vihar-sorozat. Az elmúlt hetekben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakói jártak a legrosszabbul, Ibrányban házak tetejét tépte le a szél, s csak ezen a településen több tízmillió forint a kár. Eddig mintegy 9 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a legnagyobb károkat Pest megyében és Budapesten, valamint Heves megyében, főként Gyöngyös térségében, továbbá Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Bács-Kiskun megyében okozta a rendkívüli időjárás.

A biztosítók gyorsan reagálnak – van, ahol ünnepnapokon is működtetnek vészelhárítást – megkezdték a kifizetéseket. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a károsultak egy részének csalódást okoz a kártérítési összeg, mert sokaknak régi, kis értékre kötött szerződésük van, ami akár milliókkal is elmaradhat az azóta szerzett vagyontól – figyelmeztet Németh Péter, a 25 biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője.

Az akkori szerződésekben például nem volt garancia arra, hogy a villámcsapás következtében tönkrement háztartási berendezésekért fizet a kockázatviselő, ezért az esetleg több százezer forintos tévé árát most nem téríti meg a kockázatviselő.

Gyakori probléma az is, hogy a meglévő szerződés nem terjed ki olyan részletekre, mint például az épület falán, vagy a redőnyökön keletkezett jégkár, mert ezeket néhány biztosító eleve kizárja a kártérítési körből.   Pedig már havonta kétezer forintból is lehet olyan korszerű ingatlan- és értékbiztosítást kötni, amely vihar esetére is a valós értékre nyújt teljes körű garanciát – mondja a szakértő. Ennek ellenére a mintegy 4,2 millió hazai ingatlan 25 százalékára, vagyis minden negyedikre nincs biztosítás, lakói kiszolgáltatottak, egy kiadósabb vihar következtében nincstelenné válhatnak.

Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy viharkár ellen mielőbb meg kell kötni a szerződést, mert egyre több biztosító alkalmaz 15 napos moratóriumot az érvénybelépésre. Ez azt jelenti, hogy csak azokat a károkat térítik meg, amelyek a várakozási idő letelte után keletkeztek. Néhány biztosító viszont plusz szolgáltatásként bevezette a vihar SMS-t, hogy az időben küldött figyelmeztetéssel felkészítse ügyfeleit a közelgő vészre. Ezzel akár egy egész élet munkáját meg lehet menteni. 

A szakértő tapasztalatai szerint a pénzügyileg megszorult családok a néhányezer forintos biztosításon is spórolnak, s így felelőtlenül nagy, adott esetben végzetes kockázatot vállalnak.