Ennyibe kerül a bankoknak a devizahiteles csomag

Jelentős költségeket ró majd a bankokra az otthonmentő akcióterv. Komoly veszteség éri őket, amikor a nemzeti eszközkezelő a hitelezéskori ár 35–55 százalékáért veszi meg tőlük azoknak az adósoknak az ingatlanjait, akik a módosuló körülmények között sem tudnak majd törleszteni. A bankokat terheli az árfolyamgát miatt később kifizetendő adósság utáni 1,5 százalékos garanciadíj is, amelyet az államnak kell teljesíteniük. Emellett ingyen vezetik az ehhez szükséges technikai számlákat, pedig azok kialakítása informatikai fejlesztéseket igényel, valamint alkalmazottaik képzését.

Az államot, így közvetve az adófizetőket a kisebb lakásba költözőknek fizetett kamatprémium mellett akkora összeg terheli majd, amennyibe a nemzeti eszközkezelő működtetése kerül. A technikai számlákra vállalt garancia díját ugyanis a bankok fizetik. A hiteleiket leróni tudó adósok pedig teljes mértékben megfizetik az árfolyamok kedvezőtlen alakulásából származó veszteséget.

Az adósmentő csomag elindításához a kormány egy törvényt nyújt be az Országgyűlésnek. Annak megvitatása és elfogadása után pedig a gazdasági minisztériumnak végrehajtási utasításokat és rendeleteket kell alkotnia. A jogi szabályozás után a hitelintézeteknek át kell alakítaniuk belső szabályzataikat, fel kell készíteni munkatársaikat és informatikai rendszereiket a terv elemeinek megvalósítására. Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző alelnöke szerint a bankok kényelmes tempóban egy-másfél hónap alatt tudnak felkészülni erre a feladatra, rohammunkával azonban két hét alatt is képesek rá.

Az adósok számára előnyös, a bankok számára kedvezőtlen, ám elfogadható egyezség született – mondta a Világgazdaságnak Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Szerinte az adósoknak azért előnyös a megoldás, mert sokuknak szükségük van arra, hogy hitelük átütemezésével csökkentsék a törlesztőrészleteiket. Szerinte a bankok számára nem létezik jó megoldás. Úgy véli, hogy a kormánynak és a bankszövetségnek a hitelezés élénkítéséről és a bankadó csökkentéséről is meg kellett volna egyeznie, ám a bizonytalanság mérséklése miatt még egy a kormány által diktált megegyezés is elfogadható nekik. A kutató szerint az állam eleinte jól jár a megállapodással, mert viszonylag kevés terhet ró rá. Hosszú távon viszont – a lassabb gazdasági növekedés miatt – kedvezőtlen hatású, hogy nem tett meg mindent a hitelezés élénkítéséért.

A Magyar Nemzeti Bank tegnapi közleménye szerint viszont az otthonvédelmi akcióterv néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét.
Jó az adósmentő csomag iránya, ám a részletek kidolgozásán múlik, hogy az mennyire lesz sikeres – véli Marsi Erika. Szerinte a csomag fontos eleme, hogy arra ösztönzi az adósokat, hogy kisebb értékű ingatlanba költözzenek. Az alelnök szerint minden szereplő számára előnyös, hogy csökken a bizonytalanság.

Nemcsak a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású hiteleknél is kérhető lesz az árfolyamrögzítés, ha lakás a kölcsön fedezete – közölte Gyuris Dániel. A bankszövetség alelnöke szerint a programba 2011 végéig lehet majd jelentkezni, ám ha valaki a törlesztési árfolyam rögzítését választja, akkor azt 2014 végéig viselnie kell. Gyuris Dániel elmondta azt is, hogy a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok árverezése indulhat el a moratórium júliusi feloldásakor, ez mintegy 7200 házat, illetve lakást érinthet.

A jegybank tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint az idei első negyedévben csökkent a késedelmes lakossági hitelek értéke. Ez azonban teljes egészében a svájci frank december és március vége között történő árfolyamcsökkenésének köszönhető. A késedelmes hitelek aránya – különösen a hosszabb késedelmű adósságoké – viszont tovább emelkedett.