Hiába lobbiztak a bankok, jön a nagyobb szigor

A hét végén 27 ország képviseletében a bankfelügyeletek és a jegybankok vezetői hoztak döntést a globális pénzügyi szabályok átalakításáról. Eszerint a nagybankoknak a jövőben a korábbinál 2,5 százalékponttal magasabb, akár 9,5 százalékos saját tőkével kell rendelkezniük az általuk vállalt kockázatok fedezetére. Az úgy nevezett Bázel III szabályozás megalkotói elutasították az európai bankoknak azt a kérését, hogy a célkitűzés eléréséhez úgynevezett "hibrid tőkét" (átváltható kötvényeket) használhassanak fel.

A hitelintézetek azzal lobbiztak – hiába – a tőkeelőírások szigorítása ellen, hogy az leállíthatja a globális gazdaság élénkülését. A bázeli bizottság nem jelölte meg, mely bankoknak kell növelniük saját tőkéjük arányát. Ugyanakkor a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó szakértő szerint 28-30 pénzintézet lehet érintett, ezek közül nyolc amerikai székhelyű. A pontos listát vélhetően a Pénzügyi Stabilitási Paktum tartalmazza majd, az utolsó szót pedig novemberben mondhatják ki a G20-ak. A Die Presse szerint a szigorítás Németországban a Deutsche Bankot és a Commerzbankot érintheti és szinte biztos, hogy a szabályozás hatálya alá tartozik majd az UniCredit is. A bécsi lap úgy véli, hogy az osztrák bankok megmenekülnek a szigorítás alól. Az amerikai bankszektorban az érintettek a JP Morgan Chase, a Citigroup és a Bank of America.

Bár a bázeli csoport 2019-ig ad türelmi időt a szigorítás bevezetésére, a Citigroup szakértője, Kinner Lakhani úgy véli, hogy a pénzpiacok már jóval előbb, 2012-2013-ban megkövetelik majd az átállást a cégektől.

Az Egyesült Államokban pedig a szigoritás előreláthatólag nyolc bankra terjedne ki, amelyeknek a maximális, 9,5 százalékos kvótát kell teljesiteniük majd. Közöttük szerepel a három legnagyobb bank: a  Bank of America, a JP and Morgan Chase, és a Citigroup. Osztrák bankokrat azonban a saját tőkére vonatkozó szigorúbb előirások előreláthatólag nem vonatkoznának - írja a Die Presse.