Így kerülhetünk ismét adósságcsapdába, ha véget ér a mentés

A kormány feszített munkatempóban dolgozik azon, hogy a törlesztési gondokkal küzdő lakossági adósok megsegítéséhez szükséges törvényeket még a tavaszi ülésszakban meghozhassa a parlament: a konstrukciók alkalmazása várhatóan a nyár végétől, kora ősztől megindulhat – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az MTI értesülései szerint pedig már ezen a héten, akár már a mai kormányülésen a kabinet elé kerülhetnek az otthonvédelmi akcióterv jogszabályi hátterét megteremtő törvény- és kormányrendelet-tervezetek.

A tárcánál ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: a program beindításának időpontjában az is szerepet játszik, hogy a bankok informatikai rendszere mikorra készíthető erre fel. A jogi szabályozás után a hitelintézeteknek át kell alakítaniuk belső szabályzataikat, fel kell készíteni munkatársaikat és informatikai rendszereiket a terv elemeinek megvalósítására. Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző alelnöke szerint a bankok kényelmes tempóban egy-másfél hónap alatt tudnak felkészülni erre a feladatra, rohammunkával azonban két hét alatt is képesek rá.
A minisztérium arról is tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy hitelek árfolyamgát alkalmazásával történő átütemezésénél a gyűjtőszámlára kerülő tartozás lejárata alapesetben megegyezik az eredeti hitelével. Fontos azonban, hogy a futamidőt indokolt esetben meg lehet hosszabbítani. A gyűjtőszámlán lévő tartozás után 2014. december 31-ig a háromhavi Buborral azonos mértékű kamatot, azután pedig a piaci kamatot kell fizeti. (Ez utóbbi mértéke jelenleg jellemzően évi 8-9 százalék.)

A tárca azt nem közölte, hogy melyik állami szerv tulajdonaként, mekkora alaptőkével hozzák majd létre és hogyan finanszírozzák az akciótervben előirányzott eszközkezelő társaságot. Azt viszont igen, hogy a felállítására vonatkozó jogszabályokat várhatóan a nyár folyamán alkotják meg, ezért társaság csak azt követően kezdheti meg működését.

A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eszközkezelő létrehozásakor fontos szempont, hogy a rá fordított összeg nem veszélyeztetheti a Széll Kálmán-terv alapján elfogadott államadósság-csökkentő stratégiát. (Ebből az következik, hogy a társaságnak viszonylag kevés eszköze lesz, és működtetése nem terhelheti meg jelentősen a költségvetést.) Az árfolyamrögzítés viszont nem jelent költségvetési kiadást, a kialakuló feltételes kötelezettségre a garanciadíj fedezetet nyújt.

A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy egy kormányhatározat alapján részletszabályok készülnek arról, hogy kik és milyen szempontok szerint döntik el, hogy melyik negyedévben melyik adós ingatlanját árverezhetik el, kiké kerülhet a nemzeti eszközkezelőhöz. Arról viszont az adós maga dönthet, hogy egy kisebb lakás vásárlásához felvesz-e hitelt, és igényli-e ehhez a kamattámogatást. Ez azt jelenti, hogy aki ezt az utat választja és kap is hozzá hitelt, akkor jár neki a kamattámogatás.

Lehetséges mellékhatások

A Fitch szerint a devizahitelesek mentését célzó csomag nem hat kedvezően a háztartások adósságszolgálatára, illetve a bankok portfóliótisztítására, csak eltolja és bizonyos szempontból súlyosbítja a rendszer problémáit, továbbá a bankok teljesítményén is ront. A Magyar Nemzeti Bank néhány napja közzétett álláspontja szerint pedig a kormány és bankszövetség közötti megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és az ország pénzügyi sérülékenysége, mert a technikai gyűjtőszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint egy forintalapú hitel – figyelmeztetett a jegybank.