Megtakarítási célú életbiztosítás - Az új divat itthon?

A személyijövedelemadó-változásnak, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakulásának köszönhetően a lakosság körében ismét „divatba jöttek” a hosszú távú megtakarítások. További impulzust adhat a folyamatnak a magánnyugdíj-pénztári reálhozam következő hónapokban várható kifizetése. A tendencia egyik fő haszonélvezője a megtakarítási célú életbiztosítás lehet.

A megtakarítási célú életbiztosítás lehet a következő évek egyik öngondoskodási slágerterméke – derül ki az Union Biztosító legfrissebb piaci körképéből. A biztosító úgy látja, hogy a személyijövedelemadó-változásnak, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakulásának köszönhetően komoly változás történt a magyarok öngondoskodási attitűdjében: a hosszú távú megtakarítások ismét „divatba jöttek”.

A folyamatnak pedig a megtakarítási célú életbiztosítás lehet az egyik haszonélvezője. Fejlődni van is hova, hiszen a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint a lakosság nettó pénzügyi vagyonában az életbiztosítási díjtartalék – a maga 1600 milliárd forintos értékével – mindössze 10 százalékos arányt képvisel.

Egyszeri impulzust adhat az idén az öngondoskodási célú termékeknek az állami nyugdíjrendszerbe visszatérőknek kifizetendő magán-nyugdíjpénztári reálhozam – vélekedik az Union Biztosító. A szakmai becslések által 80 ezer forintra tett egy főre jutó reálhozam, illetve a mintegy 3 millió visszatérő alapján ez az összeg nagyjából 240 milliárd forint lesz. Ez jelentős mértékű egyszeri forrásbeáramlást eredményezhet a hosszú távú megtakarítási célt szolgáló konstrukciókba, még akkor is, ha a reálhozamra szert tevők egy része valószínűleg azonnali fogyasztásra is költ belőle.

Az átlagjövedelem 70 százalékára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez az OECD nemrégiben elfogadott irányelve szerint. Az Európai Unió is ezt az összeget tekinti megfelelő nyugdíjnak. A 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók számára az így kalkulált szükséges anyagiak, és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet hazánkban éves szinten átlagosan 532 ezer forintot tesz ki az Aviva felmérése szerint. "Magyarországon a lakosság csaknem háromnegyede véli úgy, hogy nyugdíja nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, ám a kutatás szerint még mindig kevesebb, mint a negyedük kezdett el nyugdíjcélra pénzt félretenni" – mondta korábban az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója, Bartók János.

Az OTP tapasztalatai szerint a magyarok nagyon erős, 90-95 százalékos termékismerettel rendelkeznek a lakossági megtakarításokat illetően, ám a termékhasználat ezt nem tükrözi, hiszen az igen visszafogott. A hazai ügyfeleknél a megtakarítási ív is rövid: legtöbbjük 1-3 éves időtávnál hosszabban nem gondolkodik. A Bellresearch kutatásának résztvevőinek tötöde egyáltalán nem rendelkezik a kötelezőn felül időskori megtakarítással. Az időskori megtakarítással nem rendelkezők – nem meglepő módon – legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók viszonylag jelentős része – 14, illetve 12 százaléka