Minek örül Simor?

Az MNB eredményére a monetáris politikai eszközöknek van hatása, önmagában nem alkalmazható a jegybank teljesítményének megítélésére – szögezte le Simor. A teljes eredmény 41,6 milliárd forintos veszteséget mutat 2010-re. Ez a kamat- és a pénzügyi műveletek eredménye nyomán alakult ki, mivel zömmel devizából finanszírozta az államháztartás önmagát. Mindez viszont konszolidáltan tekintve kiegyenlítődik, mivel a kormány kamatkiadásai ezzel párhuzamosan lecsökkennek.

Az MNB realizált jelentős devizaeredményt is, de nem akkorát, mint 2009-ben, amikor nagy mértékű devizabeáramlás történt az országba, és a forint jelentősen gyengült. A banküzemből eredő negatív eredmény egy stabilan alacsony, sőt, csökkenő szám – hívta fel a figyelmet a jegybankelnök.

A deviza- és forintpapírok közötti hozamkülönbség szűkült, emiatt mérséklődött 2009 óta a kamatveszteség. Egyébként, ha az MNB vesztesége meghaladja az eredménytartalékot, akkor a költségvetés megtéríti azt. Ez növeli a deficitet és az államadósságot, de 2010-ben ilyen térítési kötelezettsége nem keletkezett a költségvetésnek (utoljára 1999-ben volt erre példa). Az MNB tartalékai a nem realizált eredményt és veszteséget jelenítik meg, minden évben piaci áron értékelik ezeket.

A deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka 2010 végén negatív volt, a 29,1 milliárd forintot az állam meg is térítette, de ez finanszírozási tétel, vagyis a folyó hiányt nem érinti. AZ MNB által felügyelt pénzjegynyomda eredménye kissé csökkent, 890 millió forintot tett ki. A pénzverő eredménye egy sikeres átalakulás után kiemelkedő lett, mivel egyre több emlékérmét gyártanak. A KELER Zrt. évek óta nyereséges szervezet, amely stabilan működik – mondta el Simor.

Évről évre rövidül az ország külső adósságának lejárata, ezt jól mutatja az éven belül lejáró kötelezettségek 2008 óta tartó folyamatos emelkedése. A devizatartalékot a likviditás, biztonság, hozam szempontok szerint, igen konzervatívan kezelik – fejtette ki az elnök. Tavaly mindig rendelkezésre állt a szükséges mennyiségű deviza. Kockázatot csak euróban vállal az MNB, más devizában nem, emellett csak A minősítésű papírokat vásárolnak, de figyelembe veszik a piaci kockázatmegítélést is. A portfolió átlag-futamideje 1,5 éves, és egyetlen esetben sem történt nemfizetés.

2002 óta három alkalommal nőttek meg a jegybank működési költségei, de az utóbbi három évben folyamatos a csökkenés. Jövőre enyhe emelkedést terveznek, mivel a Holocaust-per költségeit konzervatívan tervezték. Reálértéken viszont jelentősen mérséklődtek a költségek mindvégig. A válság időszakában céltudatos, példamutatóan felelős gazdálkodást folytatott az MNB – vélekedik Simor. Racionalizálták a munkavégzést, átvizsgálták a legnagyobb szállítói szerződéseket, a kompenzációt, a bankjegyfeldolgozási folyamat egyes elemeit pedig visszaszervezték, hogy olcsóbban tudják elvégezni azokat. A személyi költségek 2006 óta minden évben a létszámmal együtt csökkentek. 2011-re némi növekedést okoz, hogy 7 főt felvettek a Költségvetési Tanács munkájának támogatására. A költségcsökkentés meghaladta a költségvetési szférában végbementet, nem az egyedi bérek befagyasztásával, hanem racionalizálással. Az informatikai költségek drasztikus lefaragásával is hozzájárultak az eredmény javításához.

A környezetvédelmi erőfeszítéseket is bemutatta Simor, amelyekkel elnyerték a legzöldebb iroda címet tavaly. Az érmeracionalizálás következtében tartósan 3-4 milliárd forintos éves megtakarítással számol a jegybank. Az új logisztikai központ lehetővé tett egy magasabb technológiai szintű működést.

A közbeszerzési tevékenység terén egy jogorvoslati eljárás indult, de azt is megnyerte az MNB. Az elmúlt 3 évben tehát hibátlan volt ebből a szempontból a jegybank tevékenysége – fűzte hozzá Simor, bemutatva, hogy az állami szféra egészében 10 százalék körüli a jogorvoslatok aránya.

A logóváltást érintő költségekre irányuló újságírói kérdésre úgy reagált Simor, hogy a jegybank színvonalas tevékenységét nem tükrözi a múlt századi szimbolikán alapuló régi arculat, és ez nem támogatta a jegybank hitelességét. A tavalyi megtakarítások fél százalékát költötték el az arculatváltásra. Egy alapos márkakutatást hajtottak végre az érdekelt felek körében. Közel 20 logóterv közül választották ki a véglegest, és ehhez még csatlakozott az arculati elemek (névjegyek, levélpapírok, dokumentumok) legyártása – részletezte Simor. A 2011-re vonatkozó kilátásokat pesszimistábban látja Simor, lehet, hogy a devizahozamok emelkedése nyomán keletkezik majd veszteség, és a forintárfolyam erősödése is rontja az eredményt.

Örül annak Simor, hogy az egyik hitelminősítő negatívról stabilra változtatta a besorolásunk kilátását. Ez szerinte a Széll Kálmán terv sikerének megelőlegezése, reméli, hogy ezek a programok meg is valósulnak, és sikeres lesz a program.