Perelnek a magán-nyugdíjpénztárak

Négy magánnyugdíjpénztár túlzott költségelvonással sújtotta tagjait – állapította meg a napokban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az erről szóló határozataiból az úgy tűnik ki, a felügyelet által kifogásolt magatartás pénztáranként eltérően történt. Binder István, a PSZÁF szóvivője viszont a Világgazdaságnak elmondta, a négy eset hasonló, mert mindegyiknél indokolatlanul alkalmaztak közvetítő szervezeteket a befektetéseknél, mellyel többletköltségeket okoztak, így csökkentették a pénztárak eszközértékét és hozamát.

A pénzügyi hatóság határozataiban arra kötelezte a négy kasszát, hogy az indokolatlan többletköltséget okozó és a befektetési korlát megkerülésével végrehajtott befektetéseit szüntesse meg, az indokolatlan többletköltséget mutassa ki és írja jóvá a tagok számláján. A szóban forgó lépések a szóvivő tájékoztatása szerint milliárdos nagyságrendűek. Mivel azonban a négy pénztárnak mintegy 2,8 millió tagja van, ez fejenként csak néhány ezer forintot jelent.

A négy, határozatban kötelezett magánkassza közül egyedül az Aegon nem vitatta a felügyelet határozatát, és már jóvá is írta a tagoknak az indokolatlan kifizetések miatt járó összegeket. Az Axa, az ING és az OTP nyugdíjpénztárak azonban vitatják a PSZÁF határozatának jogosságát. Közülük kettő perben támadta meg a pénzügyi hatóság határozatát.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár bejelentette, bírósági felülvizsgálatot kért. A kassza megalapozatlannak tartja a felügyelet határozatának megállapításait, és hangsúlyozta, működésének egyik évében sem kötött olyan vagyonkezelői szerződést, amely túllépte volna a befektetések portfóliókezelésre vonatkozó díjplafonját.

Az ING Nyugdíjpénztár is azt közölte, közigazgatási bírósági eljárást kezdeményezett a felügyeleti határozattal szemben. Álláspontjuk szerint tagjaikkal szemben semmilyen fizetési kötelezettségük nincs. Közölték: a magyar kötvényeket és részvényeket közvetlenül vásárolták, a több száz különböző értékpapírt tartalmazó invesztícióikat pedig – a költséghatékonyság és a befektetési korlátok figyelembevételével – befektetési alapokon keresztül valósították meg. Megemlítették azt is, hogy az egyes években a mindenkor hatályos törvényi maximum alatti vagyonkezelési díjat fizették portfóliókezelőjüknek a munkáért. Hangsúlyozták: a pénzügyi válság ellenére jelentős reálhozamot értek el, amelynek pontos mértékéről tagjaikat a jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatták.

A magán-nyugdíjpénztári költséglevonásról szóló jogszabályok nem értelmezhetők egyértelműen – reagált a határozatra az Axa Nyugdíjpénztár. A kassza a felügyeleti vizsgálat eredményét közölte a vagyonkezelővel, az viszont a pénzügyi hatóság által kialakított visszamenőleges értelmezést nem tartja elfogadhatónak, értelmezésük szerint ugyanis a PSZÁF-nak nincs felhatalmazása visszamenőleges szabályozásra. A nyugdíjpénztár tájékoztatása szerint ugyanis a felügyelet által nemrég kialakított és visszamenőlegesnek is szánt értelmezés a kasszák befektetési költségeinek arányosítására csupán az idén, két hónappal ezelőtt, a pénztárnál tett PSZÁF-nak a vizsgálatot lezáró határozatában vált ismertté.

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a történtekről azt mondta, a szövetség egyelőre nem tud érdemben reagálni a felügyelet szóvivőjének egy tévéműsorban megfogalmazott állításaira, amely szerint „úgy tűnik, négy pénztár nem teljesen a tagok érdekeit képviselte”. A szövetség a PSZÁF hivatalos határozatának ismeretében alakítja ki álláspontját.

Binder István, a pénzügyi hatóság szóvivője a nyugdíjpénztárak reakciói kapcsán kijelentette: a felügyelet tudatában van annak, hogy a határozataikat sok esetben beperlik, de ezt a kockázatot a pénztártagok érdekében vállalják, s meg vannak győződve arról, hogy a bíróság próbáját is kiállják a határozataik.

Giczi József-->