90 éve nem látott szárnyalás - mibe érdemes most befektetni?

A Royal Bank of Scotland elemzői szerint az eddig csak csöpögtetve érkező válsághírek az elmúlt napokban drámai fordulatot vettek. A súlyos fertőző járványként terjedő európai adósságválság kapcsán a múlt héten először lehetett hallani európai pénzügyminiszterek köréből azt a megfontolást, hogy a görög adósságteher csökkentése érdekében célszerű lehet hagyni a helléneket egyfajta csődbe menni, és ezzel a válság átterjedését más országokra meggátolni. A svájci UBS bankház stratégái pedig a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva azt mondták, hogy a válságkezelés jövőbeni döntéseivel kapcsolatos bizonytalanság okoz most idegességet a pénzpiacokon, és ezért ők a csekély veszteségkockázattal járó aranybefektetéseket ajánlják.

Az öreg kontinens gondjai mellett még az USA átmeneti fizetőképtelenségétől való félelem is segíti most az arany jegyzését új és még újabb rekordokra. Arra az esetre ugyanis, ha az Egyesült Államok törvényileg meghatározott adósságplafonjának megemelésére nem születik augusztus elejéig gyors politikai egyezség, a meghatározó hitelminősítők már kilátásba helyezték az amerikai adósbesorolás lerontását. Ennél jobb katalizátort keresve sem találni a nemesfémek árrobbanásához.

A világgazdaság legfőbb húzóerejének számító amerikai gazdaság erőtlensége egy még további szempont, ami a kockázatkerülő aranybefektetések malmára hajtja mostanság a pénzt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed júniusi ülésének jegyzőkönyve szerint több Fed-kormányzó is a laza gyeplőre vett monetáris politika (Quantitative Easing) folytatását támogatná, amennyiben a konjunktúra továbbra sem ébred fel bénult állapotából. Szerdán maga Ben Bernanke Fed-elnök is azt mondta az USA kongresszusa előtt, hogy az USA gazdaságának további gyengélkedése esetén már ő maga sem zárkózna el egy újabb lazító program beindítása elől. A Helikopter-Benként gúnyolt jegybankelnök ezzel valójában csak megismételte korábbi önmagát, amikor egy nyilatkozatában azt találta mondani, hogy a gazdaság felpörgetéséhez nincs szükség másra, mint helikopterről is pénzt szórni a nép közé. Ezek a nyilatkozatok mindenesetre a válság elhúzódásától való befektetői félelmeket erősítik, és egyre valószínűsítik a dollár fokozódó értékvesztésének jövőképét.

Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a jegybanki aranytartalékok 2011 első félévére vonatkozó legfrissebb statisztikáit. E szerint idén januártól júniusig 155,3 tonnával nőttek az intézményi tartalékok. Ez 22,4%-kal több, mint az ezt megelőző félévben, amelyben 126,9 tonna növekedést regisztráltak. Maguk a konzervatív jegybankok is veszik tehát az aranyat.

A svájci frank népszerűsége a jelenlegi kiélezett piaci helyzetben nem utolsó sorban annak a ténynek köszönhető, hogy az államadósság és a frank mögött viszonylag nagy arányban aranyfedezet áll. Svájcban azonban a legnagyobb parlamenti erő, a konzervatív Svájci Néppárt még ennél is tovább akar menni, és egy kezdeményezést nyújtott be arra vonatkozólag, hogy egy a hivatalos fizetőeszköz melletti párhuzamos valuta, az „arany frank” bevezetésre kerüljön.

Görögország útnak indított egy állami vagyonkező céget (pénztár az állami vagyon értékesítésére), amely az elkövetkezendő öt évben 50 milliárd euró értékű állami vagyon privatizációjára hivatott. Mindeközben a Fitch hitelminősítő négy fokozattal, a korábbi „B+” kategóriából mélyen a bóvlinak számító „CCC” kategóriába rontotta Görögország adósbesorolását.

A Kínai Népi Bank (People’s Bank of China, PBOC) tájékoztatása szerint Kína devizatartaléka egy év alatt 30 százalékkal növekedett, és júniusban megközelítette a 3,2 billió dollárt. Peking az export támogatásáért nem csak azzal fizet magas árat, hogy egy hegynyi mérgezett dolláron ül, de a magas inflációval is. A kínai pénzromlás mértéke júniusban elérte már 6,4 százalékot, miközben a napi megélhetés szempontjából leginkább számító élelmiszerek 14,4 százalékkal drágultak. Ezért szakértők további kamatemelést és akár pénzügyi megszorításokat is valószínűsítenek.

Mindezen hírek hallatán csütörtök délutánra egy uncia (31,1 gramm) színarany ára 1.590,50 dollárig emelkedett a londoni fizikai kereskedésben. Az új rekordot egy nyolc napon át tartó folyamatos növekedés előzte meg, amire 2006 óta nem volt példa. Pénteken délután végül 1.587 dolláron, csaknem 3 százalékos heti plusszal zárult egy az aranypiaci befektetők számára igazán örömteli kereskedési hét. Ezzel az arany egyre közelebb kerül ahhoz, hogy egymás után sorozatban 11-edszer is nyereséggel zárja az évet. Ilyen hosszú emelkedési ciklusra pedig már 90 éve nem volt példa.