A megszűnő pénztárak ügyfelei jártak a legjobban
A legtöbb tagot érintő növekedési portfóliók teljesítettek a leggyengébben az első fél évben. Ennek az oka valószínűleg az volt, hogy a kasszák külföldi részvényekben tartották a vagyon egy részét, amelyen ha keletkezett is némi árfolyamnyereség, azt a forint dollárral szembeni erősödése elkoptatta. A legnagyobb hozamot a növekedési alapoknál az Életút, a Vasutas és a Quaestor alapjai érték el az első hat hónapban, az elsőként említett két pénztár legkockázatosabb portfóliója több mint 5, a Quaestor 4,43 százalékot szedett magára. Sajnos azonban mindhárom kis pénztárra igaz, hogy túl kevés tagjuk maradt, így kérdéses a fennmaradásuk, sőt a Quaestor már döntött is a megszűnéséről.
A legnagyobb valószínűség szerint megmaradó kasszák növekedési alapjai január és július között nem remekeltek, a korábban rendszeresen dobogós helyen álló OTP és ING ezúttal a lista második felébe csúszott le. Az OTP-s növekedési portfólió kevesebb mint 2,5 százalék lett, az ING-s hozama pedig az egy százalékot sem érte el, de a nagyok közül az Axa, az Aegon és az Allianz teljesítménye sem lett lényegesen jobb az első fél évben. Az is igaz viszont, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások teljesítményét hosszú távon lehet csak igazán megítélni, úgy pedig más a sorrend a kasszák között.
A kiegyensúlyozott alapoknál is más a sorrend, mint amit a korábbi években megszoktunk. A közepesen kockázatos kategóriában is az OTP és az ING vitte a prímet a Dimenzió mellett, az idei első fél évben viszont a két nagy kassza az utolsó helyekre csúszott le 3,5 százalék körüli hozamával. A toplistás helyeken most az Erste és az Aranykor osztozik a Dimenzióval, utóbbi pénztár viszont, hiába teljesít folyamatosan kiemelkedően, szintén megszűnhet a maradó tagok alacsony létszáma miatt.
A legjobban az első fél évben a klasszikus alapok teljesítettek, ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy ezek a portfóliók jóformán csak magyar állampapírt tartanak, így részesedhettek a hazai államkötvénypiacon bekövetkezett raliból. A rekorder a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára lett csaknem 6,7 százalékos hozamával, így annak, aki ebből az alapból lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, az idén is sokat gyarapodhatott a reálhozama. Ennél a pénztárnál jó hír a maradóknak, hogy a jelek szerint folytatják működésüket, egyebek között ezért is állapodtak meg tavasszal a CIG Pannónia Életbiztosítóval.
Dönthet az AB a maradókról
Ezen a héten határozatot hozhat az Alkotmánybíróság (AB) a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő egyik legvitatottabb törvénymódosítással kapcsolatban. A tavaly decemberben hatályba lépett szabályozás szerint azok, akik a pénztárban való maradás mellett döntöttek, az idén decembertől nem szerezhetnek több szolgálati időt és állami nyugdíjjogosultságot, annak ellenére sem, hogy munkáltatójuknak továbbra is fizetnie kell a járulékokat. Ha a testület határozatában megsemmisíti az erről szóló paragrafust, kérdésessé válhat, mi lesz annak a több tízezer embernek a sorsa, aki az év elején jogfenntartó nyilatkozatot tett arról, hogy ebben az esetben megtartaná nyugdíjpénztári tagságát. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete február elején úgy nyilatkozott, mintegy negyvenezer ilyen dokumentumot helyezett ügyvédi letétbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.