Hazait kellett volna venni - A legsikeresebb befektetési alapok

Nagyon hektikusan alakultak az első fél évben a befektetési alapok hozamai, voltak olyan konstrukciók, amelyeken százalékosan két számjegyű nyereség keletkezett hat hónap alatt, de olyanok is, amelyek ugyanennyit buktak az esztendő közepére. A legnagyobb eltérés a származtatott alapok teljesítményében volt. A zömében úgynevezett abszolút hozamú stratégiával kezelt konstrukciók jellemzője, hogy portfóliójukba szabadon választhatnak be különféle eszközöket annak megfelelően, hogy az alapot kezelő portfóliómenedzser éppen miben lát fantáziát.

Az első fél évben voltak olyan portfóliókezelők is, akik helyesen tippelték meg a piacok jövőbeni alakulását, és olyanok is, akiknek ez kevésbé sikerült. A Concorde Befektetési Alapkezelő alapjai nyerték a hozamversenyt, a Platina alapok közül a kisbefektetők számára sajnos nehezen elérhető Delta, Alfa és Béta lett a legjobb; de a szélesebb körben is forgalmazott Citadella és Platina Pí is viszonylag magas, több mint 4 százalékos hozamot ért el hat hónap alatt. Az OTP Alapkezelőnél és az Accessnél ezzel szemben elszámították magukat a szakemberek. Előbbi társaság származtatott kötvényalapjai 20-30 százalékot estek fél év alatt, nemkülönben betliztek az Access-BWM Meggyőzően Kockázatos és Oázis 77 alapjai.

A részvényalapoknál is nagy eltérések vannak a hozamokban. Az első fél évben világviszonylatban is jól hasító BUX indexet követő alapok szépen teljesítettek, a 7 százalékot közelíti a féléves hozamuk. Roszszul jártak viszont azok, akik olyan országok részvénypiacán befektető alapot vásároltak, amelyeket kedvezőtlenül érintettek az arab világban kirobbant konfliktusok vagy a japán atomkatasztrófa. Ezek közé tartozik például a kőolajból behozatalra szoruló Törökország, nem meglepő hát, hogy a török részvényalapok 18-19 százalékos mínuszba kerültek hat hónap alatt, de a forint dollárral szembeni erősödése a többi feltörekvő piaci részvényalap árfolyamát is lerontotta.

Kifejezetten jó döntött az, aki az első fél évben kötvényalapba tette a pénzét. A hazai hitelpapírok iránt a kereslet megélénkült, és a hozamok is csökkentek, így a hosszú kötvényalapokon akár 6-7 százalékot is lehetett nyerni, míg a rövid kötvényalapok hozama 3-4 százalék körül alakult. A pénzpiaci és a likviditási alapok többsége 2-3 százalékos hozamot ért el, ez nagyjából megfelel az átlagos lekötött betéti kamatszintnek.