Jönnek a reálhozamok - Mit kezdjünk vele?

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagok elkezdhetik várni a postást, augusztus 31-ig legkésőbb ugyanis mindenkinek meg kell kapnia a reálhozamát, a számlaértesítőt pedig a kifizetést követő öt munkanapon belül. A reálhozamokat a magánnyugdíjpénztári tagok adómentesen felvehetik a pénztáruktól, átutaltathatják önkénes kölcsönös nyugdíjpénztári számláikra, vagy kérhették korábban, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukon írják jóvá az összeget. 

Az átlagosan 80 ezer forintra becsülhető egy főre jutó reálhozam a mintegy 3 millió pénztártaggal számolva nagyjából 260 milliárd forint körüli összkifizetést eredményezhet, ami komoly lökést adhat a lakossági megtakarítások növekedésének, még azzal együtt is, hogy a reálhozamra szert tevő tagok egy része azonnali fogyasztásra is költ majd nyilvánvalóan. „A talált pénz gyors felélése nem a legcélravezetőbb stratégia, még akkor sem, ha egyértelmű, hogy a pénztártagok egy része biztosan kapásból fel tudja sorolni, hogy mire kellene azonnal költenie és mit nélkülözött az elmúlt időszakban” – fogalmaz Bunghardt Csaba, a Money & More vezérigazgatója.

A pénzügyi tanácsadó cég szerint jó döntés lehet, ha az összeg felét a pénztártag a jövőjébe fekteti: elindít egy nyugdíj-előtakarékossági programot, vagy egy egyszerű hosszú távú megtakarítást, esetleg befektetésekkel kombináltan.

A tagokkal kapcsolatos elszámolásokat egyébként a pénztárak a kiutalást követően elkészítik, majd rövid határidőn belül a tagok részére megküldik a számlaértesítőket. A számlaértesítőben a volt pénztártag pontos információkat kap az egyéni számlájáról és az őt megillető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg, tagdíj-kiegészítés) összegéről is.

A plusz pénz kulcsfontosságú lehet, hisz a Raiffeisen és a GfK közös felmérése szerint A magyar háztartások csupán 17,5 százaléka képes megtakarítani. A válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy készpénzben, vagy más nem banki termékben (például nemesfém, műtárgy) vannak megtakarításai.

A 2011-től érvényes adóváltozásokkal kapcsolatban keletkező többlet-jövedelmet a megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a havi fix kiadások finanszírozására (hiteltörlesztés, rezsiköltségek, áremelkedések kompenzációja) fordítja, 10 százalékuk teljes egészében félreteszi, 17 százalékuk azonban saját célra költi, és olyan termékeket vagy szolgáltatásokat vásárol, melyet korábban nem engedhetett meg magának.