BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alapkezelők: Derűs évre borús következik

A tavalyi esztendő kiválóan sikerült a hazai alapkezelőknek, az idén viszont hatalmas kihívásokkal kell megküzdeniük. A nyugdíjpénztári vagyon államosítása bevételeik negyedétől-ötödétől fosztotta meg a cégeket, és még az is kérdéses, a különadóból kaphatnak-e kedvezményt, holott az adóalap – a kezelt vagyon – a harmadával csökkent.

.Nem lehetett okuk panaszra a befektetési alapkezelőknek a 2010-es esztendő után. Tavaly a befektetési alapok vagyona minden egyes hónapban emelkedett, gyakorlatilag havonta döntve meg a korábbi történelmi csúcsot, és az év végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint már megközelítette a 3800 milliárd forintot. A lakosság és az intézmények is lelkesen vásárolták a befektetési jegyeket, az év során több mint 500 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a konstrukciókba, miközben a hozamok további 260 milliárddal gyarapították a vagyont. A trend szöges ellentétben állt a 2009-ben tapasztalttal, amikor is a válságtól megrettent és a magas betétkamatok csábításának ellenállni nehezen tudó befektetők szinte minden alaptípusból vontak ki tőkét. Tavaly már egyedül csak a garantált alapok szenvedtek el kisebb mértékű tőkevesztést, az összes többi kategóriába érkezett friss pénz.

Az intézményi vagyon is gyorsan nőtt 2010-ben. Ennek legnagyobb részét a pénztárak portfóliói tették ki, ezen belül a Bamosz-tagok által kezelt portfóliók értéke több mint 35 százalékkal gyarapodott, és az év végére 3725 milliárd forintot tett ki. (Ebben persze nemcsak magán-, de önkéntes nyugdíjpénztári eszközök is vannak.) A biztosítói vagyonkezelt vagyon viszont csökkent 2010-ben, miközben az egyéb vagyonkezelt portfóliók értéke valamelyest nőtt.

A jól sikerült esztendőben az üzletág profitabilitása megmaradt, a legnagyobb tíz piaci szereplő több mint 22 milliárd forintnyi adózott eredményt ért el még úgy is, hogy erre az ágazatra szintén kivetették a különadót.

2011 már korántsem lesz ennyire fényes a piaci szereplők számára. Ennek a legfontosabb oka, hogy az első negyedév végi adatok alapján még mintegy 9500 milliárd forintos vagyon csaknem harmadát, a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat a cégeknek át kellett adniuk az államnak. Ez komoly bevételcsökkenést jelent az ágazatban, ami a profitabilitást is érinti. Az érvágás első felét már január óta érzik a vagyonkezelők, ekkortól ugyanis a korábbi 0,8 százalékban maximált nyugdíjpénztári vagyonkezelési díjat 0,2 százalékosra vágta le a szabályozás. A második fejezet pedig júniusban jött, amikor a vagyont is át kellett adniuk.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.