Árfolyamgát - Az idősek rosszabbul járnak

Két ponton is korlátozzák az árfolyamgát alkalmazására vonatkozó jogszabályok azt az alapelvet, hogy a gyűjtőszámlán nyilvántartott adósság havi törlesztőrészlete ne lépje túl a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát.

A gyűjtőszámlahitel futamideje ugyanis legfeljebb harminc évvel lehet hosszabb a devizakölcsönénél, és lejáratakor az adós legfeljebb 75 éves lehet. Így az idősebb és a hosszú futamidejű devizahitelt választóknak a 15 százalékos korlátnál nagyobb összeget kell fizetniük, és önként is vállalhat valaki nagyobb törlesztést. A hitelezőnek a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül kell értesítenie az adóst a gyűjtőszámlahitel futamidejéről és az első kamatperiódusra szóló havi törlesztőrészletről.

A rendelet újabb terhet ró a bankokra azzal, hogy a közokirat díjának megfizetését nekik kell teljesíteniük – reagált lapunknak a CIB Bank. Az Erste Bank szerint ez csökkenti a bankok jövedelmezőségét, ami negatívan hathat a hitelezési volumenre is. A futamidő esetleges nyújtásának az lehet a következménye, hogy a jelenlegi adósok gyermekei fejezhetik majd be a hitelek törlesztését. Az is egyértelmű, hogy ha a világgazdasági folyamatok és a mindenkori kormányzati gazdaságpolitika eredményeként 2015 elejére nem konszolidálódik az árfolyamszint, akkor az egész problémával ismét foglalkozni kell.

Tájékoztatásuk szerint a Magyar Bankszövetség már egyeztetést folytat a közjegyzői kamarával, hogy a gyűjtő-számlahitelre vonatkozó közokiratok minél gördülékenyebben és költséghatékonyan készülhessenek el.
A CIB érthetőnek tartja a kormányrendelet 15 százalékos törlesztési korlátját. Szerinte a jogalkotónak az a célja, hogy a könnyített időszak lejáratát követően ne növekedjen irreális mértékben az adósok havi törlesztése. A bank azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a korlát az árfolyamrögzítést követő törlesztési kötelezettségeknek csak az egyik elemére hat. Akkor ugyanis már a devizaárfolyammal nem lehet előre kalkulálni, s ez értelemszerűen emelheti a devizahitel törlesztőrészletét. Az árfolyamrögzítés lehetőségével élő hiteladósoknak döntésükkor a devizahitel és a gyűjtőszámla-forinthitel törlesztőrészletének együttes összegével kell számolniuk.

A bank a kormányrendelet fontos elemének tartja, hogy a devizakölcsön, illetve a gyűjtőszámla-forinthitelre vonatkozó szerződés futamidejének lejárata legfeljebb az adós 75. életévéig terjedhet. Kiemelték azt is: lehetőség lesz arra, hogy ha az ügyfél jobb anyagi körülmények közé kerül, a 15 százaléknál nagyobb törlesztésemelkedést kérhet. A hitelintézetnél úgy vélik, lesznek olyanok, akik nem akarják a gyűjtőszámlán felhalmozott forinthitel futamidejét 5-10-15 évvel a devizahitelt meghaladóan kitolni, és inkább választanak egy magasabb forinttörlesztést.

Annak megbecslésére, hogy egy átlagos hitel futamideje mennyivel válhat hosszabbá, nem vállalkoztak, mert az függ az adósok jövedelmi helyzetétől, az árfolyam alakulásától, a gyűjtőszámlán felhalmozott forinthitelnek a könnyített időszak zárásakor fennálló egyenlegétől és az adósok életkorától is.

Az már az árfolyamrögzítésről szóló törvényből is kiderült, hogy csak olyan devizaadósok kérhetik hiteleik rögzített árfolyamon történő törlesztését, akik fizetési késedelme kilencven napnál nem hosszabb, és más követelményeknek is eleget tesznek. Így az árfolyamgát a devizaalapú jelzáloghiteleiket nem fizető adósok mintegy 60 százalékát érintheti.

Az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti majd az otthonvédelmi monitoringbizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe.

Az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti majd az otthonvédelmi monitoringbizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe. -->