Csak kevés devizahitelest segít ki az állam - Részletek

Nem hoz drámai fordulatot a kilátástalan helyzetbe jutó adósok sorsában a most alakuló Nemzeti Eszközkezelő Zrt., elsősorban a rendelkezésre álló források szűkössége miatt. A kormány tervei szerint az eszközkezelő azokat a jelzáloghiteleiket nem fizető adósokat segíti majd, akik még az árfolyamgát alkalmazásával sem tudják törlesztéseiket fizetni, úgy, hogy megvásárolja és visszabérelteti lakásaikat. A bankokkal kötött megállapodás szerint ezt a hitelszerződésben szereplő forgalmi érték 55, egyéb városokban 50, községekben pedig 35 százalékáért teszi majd meg.

A tervezett ötezer lakás nagyon kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy a Magyar Nemzeti Bank március végén 1279,8 milliárd forint értékű késésben lévő devizaalapú lakossági jelzáloghitelt tartott számon. Ennek több mint harmadát, 457,3 milliárd forint értékű adósságot már több mint 90 napja nem fizették. Az árfolyamgát alkalmazásáról szóló törvény azonban kizárja az árfolyamgát alkalmazásából a 90 napnál hoszszabb késedelembe esett adósokat. A lakáscélú hitelek 2549,3 milliárd forintos állományának 7 százaléka, a szabad felhasználású devizaalapú hitelek 2091,2 milliárd forintos állományának 13,3 százaléka 90 napnál hosszabb késedelmű.

Az árfolyamrögzítésből így kimaradó több mint 457,3 milliárd forint adósság átlagosan 8-10 millió forintos hitelekkel számolva mintegy 50 ezer adóst érinthet. Rajtuk kívül a jogszabály szerint azok sem kérhetik az árfolyamrögzítést, akiknek a devizakölcsöne 2014 vége előtt lejár, vagy más fizetéskönnyítő programban vesznek részt, vagy ingatlanuk forgalmi értéke 30 millió forint feletti.

Azokat is kizárták a kedvezményből, akiknek a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanját több pénzügyi szervezet is jelzáloggal terhelte, és közülük legalább egy adósságnál 90 napon túli a késedelmes fizetésük, vagy az érintett ingatlan végrehajtás alatt áll. Az említett adósok problémáira megoldást kereső Nemzeti Eszközkezelő Zrt. alapító okiratát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósága hétfőn fogadta el. Abban Csillag Tamást jelölte ki határozatlan idejű megbízatással vezérigazgatónak. A társaság felügyelőbizottsági tagjainak Fürjes Balázs Zoltánt, Andrelli Tibort és Müller Tibort választották meg. A százszázalékos állami tulajdonú vállalat jegyzett tőkéje 100 millió forint, tőketartaléka 1,9 milliárd forint.

Csillag Tamás 2001 és 2010 között a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt. Az 1987-ben közgazdász végzettséget, majd 1991-ben tőzsdei üzletkötői képesítést szerzett szakember 1962. május 1-jén született. Pályája során 1989 és 2001 között a Magyar Befektetési Rt.-nél, a Postabank brókercégénél, a BNP Dresdner Banknál, a Buda Brókernél és az Equilornál dolgozott vezetői beosztásokban. Folyamatosan töltött be 1990 és 2002 között választott tisztségeket a Budapesti Értéktőzsdén: három éven keresztül az etikai bizottság tagja volt, majd a felügyelőbizottság tagjaként, később elnökeként tevékenykedett, 1997-től 2002-ig tőzsdei választott bíró volt. 1997–2000 között volt a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának tagja, 1999-től alelnöke.

A kormány régen tervezte az eszközkezelő létrehozását, az utóbbi hónapokban már határozatokat is hozott a megalapítása érdekében. Június 28-i rendeletében július 31-i határidőt szabott a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy dolgozzák ki a társaság működési feltételeit. Július 18-i határozatában 2 milliárd forintot csoportosított át a Miniszterelnökségtől az MNV Zrt.-hez. A legutóbbi rendeletben a két szakminiszter s a közigazgatási és igazságügyi miniszter augusztus 31-ig kapott határidőt arra, hogy javaslatot tegyen a társaság által megvásárolandó lakások bírósági végrehajtási és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének összehangolására.

Külföldi példák

Az 1998-as válság hatására Indonéziában, Koreában, Malajziában, Thaiföldön, Tajvanon, Japánban, Kínában és a Fülöp-szigeteken alakítottak ki eszközkezelő társaságot. Azokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre, s működésüket több belföldi és nemzetközi felügyeleti szerv is ellenőrizte. Finanszírozásuk vagy állami forrásból (Indonézia, Japán, Kína és Tajvan esetében), vagy kötvénykibocsátásból és hitelfelvételből történt. Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99, Thaiföldön pedig 95 százalék volt. A piaci alapokon nyugvó működéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el. A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelők felállításába kezdett, melyek csak mostanában kezdik meg tevékenységüket.