Mennyivel nő a törlesztő most és három év múlva? - Kiszámoltuk

Egy átlagosnak mondható – 20 éves futamidejű, 5 millió forintos –, 2007-ben felvett svájcifrank-hitel futamideje közel négy évvel meghosszabbodhat, ha az árfolyam változatlan marad. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár ugyanis bejelentette: az átmenetileg fixált árfolyamos devizahitelek törlesztőrészlete a könnyített időszakban fizetettnél legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb. Így – hacsak a forint nem erősödik jelentősen a svájci frankkal, illetve a japán jennel és az euróval szemben – a gyűjtőszámlán maradt összeg nem tud teljesen eloszlani a futamidő hátralévő részében.

Lapunk számításai szerint egy eredetileg ötmilliós, négy éve felvett lakáshitel adósának évi hatszázalékos kamatot feltételezve jelenleg 57 621 forintot kell fizetnie havonta, szemben a kiinduló 35 773 forinttal. Ezt a havi részletet a 180 forintos árfolyamgát a következő három évre 43 216 forintra csökkenti. Ha pedig tartósan marad a mostani, 240 forint környéki kurzus, ennek az adósnak a kedvezményes időszak lejárta után havi 63 878 forintot kellene fizetnie ahhoz, hogy az eredeti futamidő alatt kifizesse a hitelét. Ekkora (majdnem 50 százalékos) ugrást viszont a szabályozás nem tesz majd a jelek szerint lehetővé, így az adóst nem egészen 50 ezer forint törlesztés terheli csak havonta. Így viszont a futamidő csaknem négy évvel meghosszabbodik.

Közben megjelent egy kormányzati jelentés is, amely az elődökre terheli a devizahitelek miatti felelősséget. „A Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos »használati útmutató« nélkül zöld utat adott a devizahiteleknek. A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer embert csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak” – áll a közleményben, amely szerint a devizahitelezés felpörgésének a fő oka az, hogy 2003-ban az akkori kormány megszüntette a 1998 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket.

A jelentés érdemi része elemzi a hitelesek szociális helyzetét is: e szerint a lakáshitelesek több mint kétharmada nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23 százaléka fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), és 28 százalékuk küzd fizetési nehézséggel.

A fizetési nehézség is jellemzően a gyermeket nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, és a gyermekek száma egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet – áll a jelentésben.
Az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabbig minden típusú háztartásban közel azonos arányban előfordul mind a deviza-, mind a forintalapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben 72 ezer háztartás van, náluk minden családtag munkanélküli vagy inaktív.