Miért magas a frankhitelek kamata? Kiderült!

Az utóbbi három évben két okból is jelentősen megnőttek a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészletei Magyarországon. Míg frank árfolyama 150-160 forintról annak másfélszeresére, 230-240 forintra nőtt, addig a frankhitelek kamatai 4-ről 6 százalékra emelkedtek. Pedig közben a svájci jegybank 0 százalék közeli kamatszintet célzott meg.

A fenti ellentmondást nagyon jól ábrázolta a Bloomberg hírügynökség egy múlt csütörtökön közölt grafikonja, mely a svájci frank alapú jelzáloghitelek magyarországi és lengyelországi kamatait hasonlítja össze 2007 elejétől az idei nyár végéig. A két görbe 4 és 5 százalékos szint majdnem párhuzamosan emelkedik 2008 októberéig. A magyar kamatszint azonban már akkor némileg gyorsabban nőtt.

A Lehman Brothers összeomlását követően kibontakozó pénzügyi válság után azonban gyökeresen eltér a két görbe alakulása. Míg a lengyelországi kamatszint viszonylag gyorsan 2 százalék körüli szintre süllyedt, addig a magyarországi 6 százalék fölé emelkedett. Azóta stabilizálódott a 4 százalék közötti kamatkülönbség. Közben a lengyel zloty és a forint frankhoz viszonyított árfolyammozgása szinte megegyezett.

A kialakult kamatkülönbségnek nem csak tőkepiaci okai vannak, ahhoz hozzájárult a bankok árazási politikája is – mondta a Világgazdaság Online-nak Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember elmondta, hogy a bankok hitelkamataiban az ország és a bankrendszer kockázatossága is tükröződik. Az ügyfelek által fizettek kamat mértéke a bankok döntésein is múlik.

A jelentős, 4 százalékos kamatkülönbséget 2008 őszén a két ország fizetőképességének kockázata közötti különbség indokolta,– magyarázza helyzetet Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A lengyelországi kamatszint a nemzetközi tőkepiacon tapasztalt tendenciának megfelelően 3 százalékkal csökkent. Magyarország viszont közel került a fizetőképtelenséghez, ami a kamatszint további növekedését indokolta.

Ez a különbség azonban a kutató szerint később mérséklődött. Magyarország fizetőképessége ugyanis 2009 elején megszilárdult, ezért csökkent az országkockázat és azt kifejező CDS-felár is. A két ország fizetőképessége közötti különbsége önmagában nem indokolta ekkora kamatkülönbség fennmaradását. Várhegyi Éva szerint ezért sokan kifogásolják is, hogy a bankok nem csökkentették a piaci mozgássokkal párhuzamosan a hitelkamatok szintjét. A kutató szerint viszont az utóbbi hetekben – például a végtörlesztéssel elindított folyamatok kiszámíthatatlansága miatt – újra nőtt az országkockázat.

A magyarországi és a lengyelországi kamatszintek közötti 4 százalékos különbséget a két ország gazdaságának és bankrendszerének kockázatai közti eltérések is indokolják – állítja Balog-Béki Márta, a Quaestor Csoport elemzője. Szerinte amellett, hogy egy magyarországi befektetés kockázatosságát a piac valamivel magasabbnak ítéli meg, a lengyel gazdaság várhatóan gyorsabb növekedési pályája is hozzájárul a kamatszintek közti különbséghez.

Az elemző szerint a kamatszintek közti távolságot fokozza, hogy a magyar bankrendszer kockázatosabb, mint a lengyelországi. A magyar hitelintézeteknél például jóval nagyobb a késedelmes hitelek aránya, mint Lengyelországban. Emellett kedvezőbb a lengyelországi bankok hiteleinek futamidő szerinti megoszlása és jelentősen eltér egymástól a két ország hitelezési gyakorlata. Ezekből a különbségekből eredő kockázatok mind hozzájárulnak a hitelkamatok szintjének kialakulásához.