Sorra dőlnek be a hiteleink

A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten részletes adatokat közölt arról, hogyan alakult június végén a lakossági hitelek megoszlása késedelmesség szempontjából. Az összeállításból kiderül, hogy tovább romlott a lakosság fizetési morálja vagy törlesztési képessége. A nem teljesítőnek számító, 90 napnál nagyobb késedelmű adósságállománya ugyanis 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett, arányuk 10,5 százalékról 11,6-re nőtt.

A nem fizető adósok közül különösen azok veszélyeztettek, akik lakásuk fedezete mellett vettek fel kölcsönt. A nem teljesítő devizaalapú lakáshitelek állománya a negyedév során 178,4 milliárdról 227,8 milliárd forintra, arányuk 7-ről 8,5 százalékra emelkedett. Még rosszabb a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, ahol a nem fizetett adósság 228,7 milliárdról 321,5 milliárd forintra, arányuk 10,9-ről 14,7 százalékra nőtt.

A jegybank június végén 1426,4 milliárd forint értékű késésben lévő devizaalapú lakossági jelzáloghitelt tartott számon. Ennek csaknem 40 százalékát kitevő, 549,3 milliárd forint értékű adósságot már több mint 90 napja nem fizették. Az árfolyamrögzítés lehetőségéből emiatt kimaradó adósok száma így mintegy 60 ezer lehet, ha átlagosan 8-10 millió forintos hitelekkel számolunk. Három hónappal korábban ugyanígy számolva még csak 457,3 milliárd forintnyi adóssághoz mintegy 50 ezer adós tartozhatott.

Ha kisebb mértékben is, de szintén tovább emelkedett a második negyedévben az egy évnél is régebben nem törlesztett adósság állománya. Az ilyen hitelek értéke 415,5 milliárd forintról 486,8 milliárdra, arányuk 5,5 százalékról 5,8-re nőtt. Az egy éve nem fizetett devizalapú lakáshitelek értéke 75,7 milliárdról forintról 97,4 milliárdra, arányuk 3 százalékról 3,6-re bővült. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 114,1 milliárdról 145,2 milliárd forintra, arányuk 10,9 százalékról 14,7-re emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a válság után a kölcsöneik törlesztését felfüggesztő adósok túlnyomó többsége már tartósan nem fizetővé vált.

A hitelek törlesztésének felfüggesztését és a nem fizetések tartóssá válását a munkanélküliség növekedése és a svájci frank árfolyamának jelentős emelkedése okozta. A munkanélküliségi ráta ugyanis a 2008 végi 8 százalék alatti szintről mintegy a másfélszeresére nőtt, a svájci frank árfolyama pedig 2008 közepe óta 160 forintról 240 fölé emelkedett. Az év második felében várhatóan még gyorsabban romlik a lakossági hitelek összetétele. A második negyedévben nem teljesítővé vált hiteleket ugyanis az első negyedévtől nem törlesztik. Abban az időszakban a svájci frank árfolyama átlagosan 211,64 forint volt, ez alig valamivel magasabb az előző negyedévben regisztrált 208,58 forintos átlagkurzusnál. Így akkor elsősorban nem a frank drágulása miatt hagyták abba az adósok a hitelek törlesztését.

Augusztusban viszont hirtelen 240 forint fölé emelkedett a frank értéke, azóta 270 forint felett is járt a az árfolyam, és egyre valószínűbb, hogy a korábbi negyedéveknél magasabb szinten stabilizálódik majd, és ez a törlesztőrészletek további 10-20 százalékos növekedésével eredményezheti. Így az adósság fizetését a nyár végén, ősz elején abbahagyók majd a negyedik negyedévi adatokat rontják.