45 százalék biztos benne, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj

Az ismét erősödő válság ellenére továbbra sem foglalkoznak az emberek megfelelő súllyal a pénzügyi jövőjük megtervezésével – hangzott el a Piac & Profit és az OTP Bank által tegnap megrendezett Öngondoskodás 2011 konferencián. A rendezvényen Illés Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója ismertette az OTP öngondoskodási index második, őszi adatfelvételének eredményeit. Ebből kiderült, hogy az első, júliusi adatfelvételhez képest enyhe mértékben, de csökkentek a lakosság pénzügyi tartalékai, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a megtakarítási szándék.

Az ellentétes irányú mozgások kiegyenlítették egymást, így a kedvező irányú attitűdváltozás ellenére sem változott a lakosság öngondoskodási képességét jellemző index, és a százpontos skálán a júliusival megegyező értéken, 36 ponton maradt. „Iskolai osztályzatra fordítva a magyar lakosság öngondoskodási készsége kettes alát érdemelne” – jegyezte meg a konferencia bevezető előadásában Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A felmérés részleteit ismertetve Illés Zoltán elmondta, a lakosság jelentős többsége továbbra is borúsan látja a jövőjét, 76 százalékuk tartja hosszabb távon kiszámíthatatlannak a pénzügyi helyzetét, 71 százalékuk pedig már a közeljövőt is bizonytalannak ítéli meg. Jellemző azonban, hogy minél több megtakarítási formával rendelkezik az ember, annál kiszámíthatóbbnak tartja a jövőjét. „Sajnálatos, hogy az emberek többsége, 62 százaléka továbbra is elsődlegesen az állam feladatának érzi a tisztességes öregkori megélhetés biztosítását” – ismertette az igazgató, hozzátéve, ennek ellenére 39 százalékról 45-re nőtt azok aránya, akik biztosak abban, hogy az állami nyugdíjuk nem lesz elegendő a tisztességes megélhetéshez.

Az OTP kutatása kitért arra is, mi lett a sorsa a nyáron kifizetett nyugdíjpénztári reálhozamoknak. A megkérdezettek 36 százaléka kapott ilyen címen valamekkora összeget, közülük 44 százalék 50 ezer forintnál kevesebbet, 37 százalék 50–250 ezer forint közötti, 4 százalék pedig 250–500 ezer forint közötti öszszeget, 82 százalékuk pedig már eldöntötte, mi lesz a pénz sorsa. A válaszokból kiderül, a háztartások nagy része egyszerűen feléli a reálhozamot, öngondoskodásra, nyugdíjcélokra csupán 6 százalékuk, egyéb megtakarításokra is csak 10 százalékuk fordítja a megkapott összeget.

Ezzel szemben a válaszadók 57 százaléka mindennapi kiadásait fedezi/fedezte belőle, hiteltörlesztésre 18, nagyobb értékű vásárlásra 17, lakásfelújításra 12 százalék használta. A válaszadók 14 százaléka pedig egyszerűen „elszórakozta”, elutazta. „Mindez azért gond, mert tulajdonképpen a jövő pénzét élte fel ezzel lakosság nagy része, ugyanis ezeket a hozamokat eredetileg a nyugdíjasévek anyagi biztonságának megteremtésére tették félre” – jegyezte meg Illés Zoltán.

Nem sokkal rózsásabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a megtakarítások mellett vagy helyett a megkérdezettek bevallásuk szerint mit terveznek vagy tudnak tenni annak érdekében, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után tisztességesen megéljenek. A válaszadók 24 százaléka ugyanis a lottózást, totózást is megjelölte mint a nyugodt öregkor lehetséges zálogát. Ennél azért többen gondolják úgy, hogy a nyugdíj melletti munka (69 százalék), a spórolás (66) a kései nyugdíjazás (57) és az alkalmi munka (43) segítheti az időskori boldogulásokat, illetve az, ha a kertjüket veteményesként használják (32). Szerencsére vannak azonban pozitív jelek is, hiszen a kutatásból kiderül, egyre többen tartják fontosnak az egészségük védelmét, és a lakosság környezettudatossága is erősödött.