Csepi: "Nem lopták el" a magyar cukoripart a privatizációval
Az egykori szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette: az ÁVÜ már csak akkor lépett közbe a nyolcvanas évek vége óta zajló privatizációs folyamatba, amikor arról kiderült, hogy morálisan megkérdőjelezhető módon értékesítettek az állami vállalatok egyes vagyonelemeket.
„Erről az időszakról Martonyi Jánost kellene a bizottságnak meghallgatnia, aki 1988-tól kormánybiztosként készítette elő ezeket a szerződéseket” – vetette fel Csepi, majd kijelentette: az állami vagyon értékesítésekor a munkahelyek megtartása érdekében fel kellett vállalni olyan kompromisszumokat, amelyek normális körülmények között nyilvánvalóan nem vállalhatóak, de „akkor nem voltak normális körülmények”. Kedden hallgatták volna meg a külügyminisztert is, ám ő Szaúd-Arábiában tartózkodott.
Raskó: A termelők kiszálltak
A privatizáció nyomán a külföldi befektetők 100 milliárdnyi fejlesztést hajtottak végre, így érheti el Magyarország cukorkvótája a 400 ezer tonnát – mondta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Az ÁVÜ igazgatótanácsának a tagja hozzátette: a magyar kézben maradt gyárak tönkrementek, mert nem tudták finanszírozni a fejlesztéseket. Utóbbiak pedig azért szűntek meg, mert a termelők EU-támogatásért feladták a cukorrépa termesztését – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.