Követeléskezelő cégekhez fordulnak a bankok

„A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a fedezetlen lakossági hitelek körében háromszoros a késedelmes ügyek aránya, mint az ingatlannal fedezett hitelek esetében” – emeli ki Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház Zrt. vezérigazgatója. Míg a lakáscélú hitelek teljes, négyezer-milliárdos állományából 234 milliárdnyi számított lejárt követelésnek 2010 végén, addig a csupán ezermilliárdos, ingatlanfedezet nélküli lakossági hitelállományból 199 milliárdnyi állt 90 napot meghaladó késedelemben.

Tipikusan ingatlannal nem fedezett hitelekről beszélünk a személyi kölcsönök, gyorskölcsönök, folyószámlahitelek, áruhitelek és hitelkártyák esetében, és az ingatlanfedezettel bíró hitelekhez hasonlóan ezek is lehetnek deviza- vagy forintalapúak. „Becslésünk szerint a 90 napot meghaladó, fedezet nélküli, forinthitel-tartozás az idei év végén már meghaladhatja a 25 százalékot is, így a bankoknak folyamatosan romló hitelállományokkal kell szembesülniük a következő időszakban” – tette hozzá Kiss Ádám.

A romló állományok a bankokra is nagyobb, elsősorban operációs terhet rónak. Mivel az ingatlanfedezet nélküli hitelek összegszerűségükben alacsonyabb, átlagosan mintegy 275 ezer forintnyi értéket képviselnek, így ugyanazon értékű állomány esetében itt jóval nagyobb ügyletszámot kell kezelni. A bankoknál várhatóan az erős költségcsökkentési kényszer miatt nem lesz házon belül kellő létszámú apparátus az ilyen nagyszámú fedezetlen ügyek főként jogi típusú kezelésére – emeli ki a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatója.

Így elkerülhetetlen lesz az egyre növekvő lejárt, fedezetlen hitelek belső banki kezelése után olyan követelésvásárló cégek bevonása, amelyek nagy számú jogi követeléskezelési munkaerővel és megfelelő tőkeerővel rendelkeznek, ezáltal képesek a jelentős ügyszámot megfelelő kapacitással kezelni. „Számításaink szerint jelenleg a lejárt, fedezetlen hitelek több mint 13 százalékát értékesítik az erre specializált követelésvásárló cégeknek, azonban a romló tendenciák miatt azt várjuk, hogy mind arányában, mind volumenében növekedni fognak a külső követelésvásárlók számára értékesített lejárt hitelügyek.”