A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2011. szeptember 29-én közérdekű igényérvényesítési keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál a CIB Bank Zrt. „Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek” elnevezésű Üzletszabályzatának egyik kikötése miatt. Ez kikötés a PSZÁF szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.
A CIB Bank Zrt. 2011. július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja szerint az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerződésszegése miatt állt elő. Önmagában tehát a magasabb limitbeállítás a bank Üzletszabályzata szerint minden kárfelelősség alól mentesíti a bankot.
A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása után történt) fizetési műveletek kárfelelősségének mértékét, megoszlását a pénzforgalmi törvény szabja meg kötelezően, ám az a CIB Bank Zrt. által megfogalmazott kimentési szabályt nem tartalmazza. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára előírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelősség alól. Egy hitelintézet ettől eltérően – ráadásul a felelősséget egyoldalúan a fogyasztóra hárítva - nem állapíthat meg a maga számára mentesülést nyújtó feltételeket.
A banki üzletszabályzat e pontja a PSZÁF szerint tisztességtelen is. A CIB Bank Zrt. ugyanis az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerződésszegő magatartásnak (hiszen a szerződést megköti), ugyanakkor mégis annak minősíti akkor, ha az alaplimit megemelése után a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik.
Így a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg ügyfél felelősségét, hiszen az alaplimit megemelését követően harmadik személy jogellenes magatartásából eredő kárért teszi felelőssé őt. A pénzforgalmi törvény szerint viszont a jóvá nem hagyott fizetési műveletek főszabálya szerint a bank a felelős, amely csak a jogszabályban felsorolt kimentési okok esetén mentesülhet felelőssége alól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.