Anyai szigor: annyit hitelezhetnek itt a bankok, amennyit beszednek

A világgazdasági recesszió, a szigorúbb tőkekövetelmények és a magyar gazdaságpolitika lépései is a hitelezés visszafogására ösztönzik a bankokat. Zsákutcában van a magyar gazdaságpolitika, amelyből minél előbb ki kell jönni – mondta a rendezvény nyitó előadásán Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Szerinte a rossz konjunkturális helyzet, a hibás gazdaságpolitika miatt jövőre szűkül a magyar gazdaság, ezért még az államháztartási hiánycél megvalósulása esetén is romlik az adósságráta. Az államadósság és az államháztartási hiány idei csökkenése csak látszólagos, és csak a nyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vételének köszönhető.

Vértes András a hazai gazdaságpolitika hibái közé sorolta az adórendszert, a végtörlesztést és a pénzügyi biztonság csökkentését. Szerinte az adórendszer visszafogja, szürkíti a gazdaságot és csökkenti a foglalkoztatást. A végtörlesztés 100-200 milliárd forint, a bankadóval
és nyugdíjpénztári vagyonnal együtt pedig 700-1000 milliárdos veszteséget okoz a bankoknak. Szerinte ezt kibírja a bankrendszer, ám tőkebevonásra lesz szüksége az anyacégektől, és visszafogja a hitelezést. A végtörlesztés miatt nő az országkockázati felár, gyengül a forint, nő a kamatszint, a jó helyzetű adósokat segíti, a rossz helyzetben lévőket ellehetetleníti.

A nemzeti bank felmérései szerint a bankok hitelezési képessége és hitelezési hajlandósága is jelentősen csökkent – mondta Nagy Márton, a jegybank szakértője. Ráadásul a fordulópont egyre későbbi időpontra várható. A pénzügyi szakemberek most már 2013-nál korábbi időre nem várják a hitelezési aktivitás növekedését. Szerinte az állam sokat tehetne a vállalati hitelezés bővítése érdekében. Ezt megteheti közvetlen hitelnyújtással és állami garanciák vállalásával is.

A magyar gazdaság nem az utóbbi egy év gazdaságpolitikája miatt került rossz helyzetbe, már korábban is komoly nehézségek voltak – vélekedett Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója. Abban viszont egyetértett az előtte szólókkal, hogy a bankok nem is tudnak hitelt nyújtani, és nem is érdekeltek abban. Szerinte a hazai gazdasági helyzetnél is jobban veszélyezteti a hitelezést, hogy az emelkedő tőkekövetelmények miatt a magyar bankok anyacégeinek tőkét kell emelniük, vagy csökkenteniük kell hitelezési aktivitásukat. A vezérigazgató az utóbbit tartja valószínűbbnek, és arra számít, hogy az anyabankok többsége annyi hitelezést enged meg magyarországi érdekeltségeinek, amennyi forrást gyűjteni tudnak.

Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint a hitelezés akkor élénkülhet, ha nő a vállalkozások által kínált termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Szerinte a finanszírozás felfutásához az is szükséges, hogy ne legyen magas az országkockázati felár és ne legyenek olyan, a bankok tőkéjét apasztó intézkedések, mint a bankadó és a végtörlesztés.

Brezóczki Attila, az Inotal igazgatóságának az elnöke arról beszélt, hogy a jelentős árfolyam-ingadozások miatt nemcsak az a cég vállal túlzott kockázatot, amelyik belföldre termel és devizában adósodik el, hanem az is, amelyik exportra termel és forintban vesz fel hitel. Ezért vagy abban a devizában érdemes eladósodni, amelyikből bevétele származik a cégnek, vagy pénzügyi eszközökkel kezelni kell a finanszírozást.