A szakember, aki 2009 júliusáig vezette a felügyeleti tanácsot, úgy véli: Magyarországon a helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult a saját tulajdonú lakásállomány kiugróan magas, 92 százalékos aránya. Az elmúlt 50 évben pedig a lakosság lakhatási gondjainak megoldását a finanszírozás terheinek a költségvetés és a lakosság közötti tologatásával oldottuk meg. A magántulajdonú lakások megszerzését a költségvetés közvetlen támogatásokkal, például szocpollal vagy a hitelek támogatásán keresztül (kamattámogatás) segítheti, ez viszont a költségvetés kiadásait nagymértékben megnövelheti. 2005-ben már a 280 milliárd forintot, a GDP 1,4 százalékát fordította erre a költségvetés (ennek fele kamattámogatás volt), és ha tovább folytatódott volna a kedvezményes lakáshitelek folyósítása, az idén már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeg, 430 milliárd forint kellett volna ennek a finanszírozására.
Tekintettel arra, hogy ezt az adósságtöbbletet csak külföldi forrásbóltudtuk volna finanszírozni, az államadósságon belüli jelenlegi 40 százalékos devizaarány most 80 százalék körül lenne.Ha a lakásépítéseket sem akarjuk visszafogni, és az államadósságot sem akarjuk mértéktelenül növelni, akkor ezt a lakosságnak kell bankhitelből megfinanszírozni – állítja Farkas. A megoldás a piaci alapú banki hitelnyújtás lett, a bankok viszont az alacsony betét/hitel arány miatt nem rendelkeztek elegendő forintforráshoz ennek biztosítására, ezért devizaforrásokhoz nyúltak. Végső soron egy nominálisan 4-5 százalékos kamatú frank- és 10-12 százalékos kamatú forinthitel között választhattak volna az ügyfelek, többségük pedig az első mellett döntött.
Farkas István vitatja azt a megállapítást, hogy a svájcifrank-alapú hitelek hibás termékek lettek volna, szerinte csak azok a termékek ilyenek, amelyek a piacra kerülésük időpontjában olyan előre kalkulálható kockázatot tartalmaznak, amelyek nem fedezhetők le. A frankkölcsönöknél viszont a múltbéli tapasztalatok alapján sem a hitelezők, sem a hitelfelvevők nem számíthattak komoly árfolyam-ingadozásra. Sőt, 2008 őszéig, a válság kitöréséig a svájci frank árfolyama a forinttal szemben stabilabb volt, mint az euróé.
Farkas felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyarországi kamatok a vizsgált időszakban igen magasak voltak, emiatt a devizában eladósodott ügyfelek jelentős törlesztési előnyt élveztek a forinthitelesekhez képest. A problémát az okozta, hogy a lakosság eladósodottságához képest kevés tartalék volt a jövedelmekben, így a jövedelmek csökkenése (például munkanélküliség miatt), valamint a törlesztőrészletek emelkedése azonnal gondot okozott a családoknak.
A kormány közben többféle intézkedéssel próbálja segíteni a bajba jutott családokat, ennek azonban a bankok isszák meg a levét. Különösen a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés fáj a hitelintézeteknek, nyolc nagybank vezetői épp ezért közös levélben kérték az Európai Bizottságot, támogassa őket a Magyarországgal szembeni, a devizahitelek végtörlesztéséről szóló vitájukban – tudta meg a Reuters. A levelet a Bayerische Landesbank, az Erste Group, az Intesa Sanpaolo, a Raiffeisen Bank International, a Raiffeisen Zentralbank, az Österreichische Volksbanken és az UniCredit vezérigazgatói, illetve pénzügyi vezetői írták alá. A bankok szerint a végtörlesztés az európai bankpiac jelenlegi instabilitásához is hozzájárul azáltal, hogy többlettőke bevonására kényszeríti a magyar leányokat.
Új kalkulátor végtörlesztőknek
A Bankometer személyre szabott döntést elősegítő hitelszimulátor szolgáltatással és huszonkét hazai lakossági pénzintézet banki költségeinek elmúlt negyedéves alakulását feldolgozó elemzéssel szeretné támogatni a hitelkiváltásban érintetteket – jelentette be tegnap a társaság. A döntéstámogató hitelszimulátor különböző gazdasági előrejelzések függvényében mutatja meg a meglévő deviza- és a kiváltó forinthitelek havi törlesztőrészletének alakulását, amelynek segítségével maximálisan figyelembe vehető a kamat-, illetve az árfolyamkockázat, valamint az egyéni likviditási helyzet is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.