Forint - Így jött el a beszakadás

Ennél is rosszabb árfolyam utoljára 2009. március 30-án volt.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a forint árfolyamának mozgása az elmúlt napokban sokáig nem hasonlított a régió többi fizetőeszközének tendenciájára. A rossz állapot magyarázatát így az elemzők döntően a hazai gazdaságpolitikában és az ebből fakadó sérülékenységben keresik.
A régiós trendből először múlt szerdán szakadt ki Magyarország, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a leminősítés lehetőségéről beszélt, valamint arról, hogy az ország megválna az összes devizában denominált hiteltől.

A következő beszakadás péntek délután jött el, elemzések szerint elsősorban azért, mert a piac a környező országoknál rosszabbul reagált a csalódást keltő olasz kötvényaukcióra. A két és fél éves mélypontot már ekkor elérte a forint a 304 forint körüli euróárfolyammal, a helyzet pedig később tovább romlott

Hétfőn a zloty hozzágyengült a forinthoz – a Bloomberg elemzése szerint elsősorban a Görögországból érkező hírek lehettek ennyire rossz hatással a lengyel helyzetre. Ettől kezdve a forint és a zloty együtt mozgott, messze gyengébben, mint Közép-Európa többi fizetőeszköze. A cseh korona és a román lej értéke sokáig gyakorlatilag nem változott, és a görög hírek megérkezése után is csak szolidan esett, kevesebb mint egy százalékkal. A legtöbb elemzés arra hívja fel a figyelmet: a forint sokkal kiszolgáltatottabbá vált a nemzetközi környezet változásának a végtörlesztési terv bejelentése óta.

Matolcsy György még pénteken az MSZP-s Tukacs István írásbeli kérdésére válaszolva azt írta: a legrosszabb forgatókönyv, amellyel a kormány a költségvetés tervezésénél számolt, 300 forintos euróárfolyammal kalkulál. Ez a miniszter szerint nagyjából 100 milliárd forintos egyenlegromlást jelentene – a büdzsé mostani tervében mindössze 268,5 forintos árfolyam szerepel.