Simor a forint elleni spekulációról: Klicskót nem ütik meg az utcasarkon

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa számos elemző várakozásának megfelelően 50 bázisponttal, 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az infláció áttekintésekor az MNB úgy látja, hogy amint az adóemelések hatása csökken, a nyomott belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül. De a forint eddigi gyengülése veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését. Az év első felében jellemző volt a magas nyersanyag- és üzemanyagár, így az árindex továbbra is magas.

Az áfa- és jövedéki adóemelés átmenetileg tovább emelheti az inflációt . A minimálbér emelésének hatását csak részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció, de az emelés hatása az árakban csak korlátozottan jelenik meg. A forint árfolyama új tényező Simor András szerint, alakulása középtávon inflációs nyomással járhat. A nyomott belső kereslet viszont korlátozza az inflációt.

A gazdasági növekedés csak nyomott ütemben folytatódik, a munkanélküliség 10 százalék fölött marad. A szeptemberi előrejelzéshez képest is rosszabbak a gazdasági növekedési kilátások. Az aktivitási ráta ugyanakkor emelkedik, de a bizonytalanságok miatt a foglalkoztatás érdemben nem nő. Ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan rossz marad a következő hónapokban, további kamatemelésekre kerülhet sor.

Kérdésre válaszolva Simor András leszögezte: egyik hitelminősítő döntését sem kommentálja. A kormány kijelentésére, miszerint spekulációs támadás zajlik az ország ellen, a jegybank elnöke elmondta: a spekuláció szinonimája a gondolkodás, pedig akinek megtakarítása van, az spekulál, vagyis gondolkodik azon, hova fektesse. Hozzátette: Vitalij Klicskót nem szokták az utcasarkon fejbevágni, de a szemüveges tornából felmentettett igen. Spekulációs támadás olyan valuták ellen indulhat, amelyek nem elég erősek. Vagyis most le kell vonni a következtetéseket arról, miért minket támadtak meg és nem a cseh koronát és meg kell erőseíteni a fundamentumokat. Hozzátette: jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyítékoka arra, hogy valóban megtámadták a forintot.

A jegybank elnöke elmondta: az IMF-megállapodások lényege soha nem a hitel összege, hanem az a hitelesség, amelyet mindez biztosít. Erre példa az előző IMF-keret, 2009 májusa óta a piacról tudta magát finanszírozni az ország, mert a befektetők hitelesnek ítélték a Valutaalappap kötött megállapodást.

Lapunk kérdésére, miszerint a jegybank készül-e az eurózóna tagállamai számának csökkenésére, Simor András egyértelmű nemmel válaszolt.

Elemzői vélemények

Az Equilor szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, ugyanis az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelne a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek nem lenne.  piaci szereplőket sokkal inkább az indoklás és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy az infláció mellett az alacsonyabb kamat kérdése és a gazdaságösztönzés is helyet kapna az MNB színpadán.

A CIB elemzői reggel azt írták: egy kisebb kamatemelés semmire sem jelentene megoldást, sőt, inkább a jegybankerőtlenségére és korlátozott kamatemelési hajlandóságára irányítaná rá a spekulánsok figyelmét. Nagyobb mértékű szigorítás viszont az MNB muníciójának felesleges ellövését jelenthetné. A jegybank tehát satuban van, igazán jó megoldás a jelenlegi helyzetben nincsen.

Devizapiaci reakció

A devizapiacot nem rázta meg a kamatemelés híre, jól látható, hogy a Monetáris Tanács lépését jó előre beárazta a piac. Az euró árfolyama reggel 308,5 forintról napközben 311 forintig kúszott fel, majd a kamatdöntés előtt elkezdett korrigálni, a döntés után 309 forint körül alakult az árfolyam.

A svájci frank hasonló útvonalat járt be: a reggeli 250,5 forintról csaknem 253 forintig drágult a deviza, majd kora délután 251 forintra korrigált.