Csapdába ejtő végtörlesztés

Öt év alatt 900 milliárd forinttal csökkenti a háztartások terheit az a megállapodás, amelyet a kormány és bankszövetség kötött a devizaalapú lakossági jelzáloghitelekről. Ezt Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója mondta a Világgazdaságnak. Szerinte a 900 milliárd forint kedvezmény a bankoknak 500, a költségvetésnek 400 milliárdjába kerül majd. Számításai alapján a jövő évi büdzsét pénzforgalmi elv szerint legalább 110, eredményszemlélet szerint pedig legalább 160 milliárd forint terheli az egyezség miatt.

A nemzetgazdasági miniszter ennél jóval optimistábban számolt a költségvetés szempontjából. Matolcsy György a megállapodást követően azt mondta, a bejelentett változások 900 milliárd forintba kerülnek, melynek egyharmadát az állam, kétharmadát a bankok állják majd. Szerinte az államot terhelő 300 milliárd forintból a következő évi költségvetést csak 50-60 milliárd érinti.

Kopik Tamás számításai szerint a végtörlesztéseken mintegy 100-150 milliárd forint vesztesége keletkezik a hitelintézeteknek, és emiatt 30-45 milliárddal kevesebb bankadót fizetnek majd. Mivel a bankok vállalták, hogy ezt az összeget állampapírban tartják, ezért a költségvetés számára csak 2013-ban jelent bevételkiesést. A kutató szerint mintegy 600 milliárd forint értékű nem teljesítő devizahitel negyedét kell a bankoknak elengedni, és a megmaradó 450 milliárdnyi hitelt forintalapúra váltani. A hitelintézeteknek ebből 150 milliárd forint vesztesége keletkezik, és emiatt 45 milliárddal kevesebb bankadót fizetnek, mely már a 2012-es költségvetésben jelentkezik.

A teljesítő hitelekre igényelhető árfolyamgát kedvezőbbé tétele 3000-3500 milliárd forint értékű hitelállományt érinthet, melynek harmada tőke, kétharmada kamat. A 2000-2300 milliárd forint kamaton elszenvedett mintegy 900 milliárd forint árfolyamveszteség a kutató szerint harmadolódik az adósok, a hitelintézetek és a költségvetés között. Ez a kötelezettség öt évre oszlik meg úgy, hogy az egy évre jutó összeg folyamatos mérséklődik a tőketartozás arányában. Így jövőre a költségvetésnek legalább 60 milliárd forintjába kerül ez a kedvezmény.

A teljesítő hiteleket ugyanis továbbra is devizában tartják nyilván, csak az ebből adódó rizikót az állam és a bankok viselik majd. A megállapodás megkötésekor ugyan azt hangsúlyozták, a program minden devizahitelesnek segít, tizedük azonban így sem jut kedvezményhez. Ugyanis a korábbinál bővebb kedvezményekkel járó árfolyamgátat csak azok vehetik igénybe, akik hitelüket frankalapúnál 180, euróalapúnál 250, jenalapúnál 2,50 forint alatti árfolyamon vették fel.

Friss adatok a PSZÁF-től: További portfólióromlás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a 2011. elsőtől harmadik negyedévet értékelő kockázati jelentésében kiemeli: a hitelállomány minősége folyamatosan romlik. Bár a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére jelentős, a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának nagyobbik részét, mintegy kétharmadát továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára képzett tartalékok okozzák – jelentős egyedi banki eltérésekkel.

A 2010. negyedik negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya ismét gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható. Bár minden szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfolió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány. Mivel az új hitelkihelyezések volumene rendkívül alacsony, nem tudja ellensúlyozni a lejáró hitelek miatti csökkenést. A végtörlesztés pedig elsősorban a nagyobb összegű megtakarításokkal rendelkező, jól teljesítő adósoknak segít, így a nemteljesítő állomány aránya is nő a hitelintézeti portfoliókban.

E tendenciát tovább erősíti a devizahiteleseket segítő intézkedésekkel kapcsolatos várakozások miatt lecsökkent fizetési hajlandóság és a korlátozott portfoliótisztítási lehetőségek. A hitelintézetek, különösen a bankok esetében viszonylag jelentős az átstrukturálási tevékenység, azonban az átstrukturált hitelek növekvő része esik ismét késedelembe, vagyis az átstrukturálás egyre kevesebb problémás ügyfél számára nyújt megoldást. A nemteljesítő állomány a hitelintézeti szektornak így tartós terhet jelent. 

A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama az meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15 százalékos végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik, közel fele azonban feltehetően külföldi forrásból. A megtakarítások kivonása a betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál is kimutatható.

piaci előnyei sem tudnak teljesen érvényesülni.

Világgazdaság - Giczi József-->