Ennyit a devizahitelesek mentéséről - Az ördög a részletekben

Meglehetősen szigorúra sikerült a reménytelen helyzetbe került devizaadósok megsegítését célzó törvény, amelynek alapján a fizetni nem tudó ügyfelek felajánlhatják hitellel terhelt lakásukat a Nemzeti Eszközkezelő részére, majd bérlőként lakhatnak az ingatlanban tovább. A „hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról” szóló, a parlament által a napokban elfogadott törvény számos feltételt szab az igénylés feltételéül, így nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben lakóingatlanok tömegei kerülnének állami kezelés alá.

Az egyik legkomolyabb korlátozást az jelenti, hogy az államtól való visszabérlés eszközével csak a legalább két gyermeket nevelő háztartások élhetnek majd, és csak abban az esetben, ha családi pótlékot is kapnak a gyermekek után. Már az első kritériumok között előírja a törvény a szociális rászorultságot is: tehát az igényléshez az kell, hogy vagy maga az igénylő, vagy házas-, illetve élettársa szociálisan rászoruló személynek minősüljön.

A számtalan korlátozás közül szintén meghatározó az ingatlan maximális forgalmi értékét szabályozó passzus. Ennek alapján csak azok fordulhatnak az állami társasághoz, akiknek a lakása – a vásárláskori forgalmi értéken – nem ért többet 10 millió, Budapesten pedig 15 millió forintnál. Tovább szűkíti a kört az is, hogy a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kölcsön összege nem haladhatta meg a jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi érték nyolcvan százalékát. Fontos feltétel az is, hogy a pénzügyi szolgáltató hozzájárulását adja az ügylethez: amennyiben ezt nem teszi meg, úgy nem történhet meg az adásvétel. A törvény alapján ugyanakkor a már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat az igénylés időszakára fel lehet függeszteni, vagyis maga az elindult végrehajtási eljárás elvben nem lehet akadálya az ügyfél megsegítésének.

Az is egyértelmű viszont a törvényjavaslatból, hogy a lakásukat az államnak értékesítő, majd azt bérlő devizahiteleseknek nem sok esélyük van az ingatlan visszaszerzésére: a kifizetésre ugyanis nagyon rövid, 24 hónapos időszakot enged meg nekik a jogszabály. A bérlői státusszal ugyanakkor komoly – igaz, érthető – kötelezettségek járnak: így például a bérlő nem adhatja ki az ingatlant, illetve bérlőtársat sem fogadhat a lakáshoz kapcsolódó költségei csökkentésének érdekében.

A bérlő mozgásterét korlátozza az is, hogy az ingatlanba csak meghatározott hozzátartozóit, illetve az adóst vagy zálogkötelezettet fogadhatja be, ráadásul az eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával. Fontos, a bérlőre vonatkozó megkötés az is, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és a lakóingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésére nem tarthatnak igényt. Nem elhanyagolható elem az sem, hogy a tartósan nem fizető bérlők bérleti joga megszűnik.

Szabályozott veszteségek

A törvény azt is szabályozza, hogy az állam mennyiért veszi meg a hitellel terhelt ingatlant. A lakás vételára a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, ha a lakóingatlan Budapesten vagy megyei jogú városban található. Ötven százalék az arány az egyéb városokban, a községekben pedig 35 százalékos arányt alkalmaznak majd.