Ítéletet mondott a Fitch: Elérhetetlen az euróválság átfogó megoldása

Az EKB közölte, hogy 489,19 milliárd eurót folyósított a piaci finanszírozási szűkösség oldását célzó, alacsony kamatú hároméves banki likviditási forrásból a szerdán meghirdetett első tenderen. Londoni elemzők előzetesen 200-300 milliárd eurós kihelyezésre számítottak.

A Capital Economics szerint egyes jelentések arra utalnak, hogy bizonyos bankokat, amelyeknek egyébként nem volt szükségük e forrásra, külön "biztattak" az EKB-eszköz igénybevételére, annak érdekében, hogy enyhüljön az ilyen forrásokhoz kapcsolódó "megbélyegzettségi" érzet. A ház szerint valószínűtlen, hogy ezek a bankok kockázatos befektetési termékeket vásárolnának. A Capital Economics szerint azonban még abban az esetben is, ha az EKB-kihelyezések zöme mégis európerifériális állampapírokba áramlana, a szóban forgó összegek akkor sem helyettesítik azokat a sokkal nagyobb vásárlásokat vagy garanciákat, amelyeket a piac magától az EKB-tól remél.

Más nagy londoni házak szerint is elsősorban az eurójegybanknak kellene közvetlenül beavatkoznia jelentős mennyiségű vásárlásokkal az adósságválsággal küszködő perifériális eurógazdaságok szuverén kötvénypiacain.

A Fitch Ratings szerint a december 8-9-ei EU-csúcs nyomán - amelyen a piac reményei ellenére nem született döntés az EKB szuverén kötvényvásárlásainak nagyarányú kiterjesztéséről - az euróövezeti válság átfogó megoldása "technikailag és politikailag elérhetetlen".

Az Ernst & Young pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport Londonban minap ismertetett új negyedéves euróövezeti helyzetértékelése szerint a valutaunió felbomlása "nagyon magas költségekkel járna" Európában és a világgazdaság egészében, ezért "valószínűnek tűnik", hogy ha az EKB vállalná az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint az eurótérség szétesése.

Az Ernst & Young londoni elemzői szerint ha az eurójegybank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes euróövezeti kormányok illikvid kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték 10 százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki.