A bankszövetség arra számít, az ügyfelek több mint 20 százaléka élhetett a lehetőséggel, vagyis hozzávetőlegesen 200 ezren fizethetik vissza kedvezményes árfolyam mellett a devizakölcsönüket.
Korábban felvetődött, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők is kaphatnak munkáltatói támogatást devizakölcsönük végtörlesztéséhez, de a közpénzből való fejenként több millió forintos „ajándékozás” ötletét végül elvetették, engedélyezték ezzel szemben, hogy ezek az emberek munkáltatói hitelt vehessenek fel a végtörlesztéshez.
A közalkalmazottak és köztisztviselők január végéig intézhetnek ilyen hitelt, míg a magáncégek dolgozóinak ugyanezt a munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást már a múlt év végéig meg kellett kapniuk. A végtörlesztő ügyfeleknek a bankjuknál január 30-ig kell igazolniuk, hogy a rendelkezésükre áll a végtörlesztéshez szükséges összeg, amit 60 napon belül be is kell fizetniük a bankba.
A múlt esztendő utolsó napjaiban szaporodott meg igazán a végtörlesztést igénylők száma – november végéig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a becsült ügyfélszám mindössze negyede, 54,6 ezer ügyfél végtörlesztett –, a bankok úgy látják, a hónap végéig meg tudnak birkózni az igények feldolgozásával. Emellett még egy feladat vár a szektorra a hónap végéig: ki kell dolgozniuk egy csomagot a lakossági és a kkv-szektor hitelezésének élénkítéséről. „Hiszünk abban, hogy azok a problémák, amelyeket a válság okozott, csak egy újabb hitelfelfutással oldhatók meg” – mondta Gyuris.
Az első hónapok sűrű feladatai miatt néhány program áprilisra tolódik ki. Ekkortól kell referenciarátákhoz kötni a hitelek kamatait, és ekkor indulhat a kedvezményes árfolyamgát új rendszere, az új otthonteremtési támogatás, valamint a 90 napon túli késedelembe esett devizaadósok hitelének forintosítása a tartozás 25 százalékának elengedése mellett. Az új árfolyamgátas megoldással azok a devizahitelesek élhetnek majd, akiknek nincs 90 napnál régebb óta halmozódó tartozásuk.
A rendszer lényege, hogy a bankok és a kormány a 180 forinton rögzített frank és a 250 forinton rögzített euróárfolyam fölött részben átvállalja az adósok terheit. A rögzített és a piaci ár közötti különbözet a korábbi árfolyamrögzítéshez hasonlóan egy gyűjtőszámlán halmozódik 2016 végéig, az ott felhalmozott összeg kamatait viszont már nem az ügyfél, hanem a költségvetés és a bank fizeti fele-fele részben. Mivel ez a megoldás az ügyfelek számára lényegesen kedvezőbb a tavaly nyáron bevezetett – és nem túl népszerű – konstrukcióénál, a bankok arra számítanak, a kliensek legalább fele igénybe veheti majd.
A 90 napon túli késedelembe esett adósok abban az esetben kérhetik a hitelük negyedének elengedését és a tartozás forintra való átváltását, ha a késedelem már tavaly szeptember végén is fennállt, az adós igazolni tudja, hogy nehéz anyagi helyzetbe került, a fedezetként felajánlott ingatlan értéke pedig nem haladja meg a 20 millió forintot. Azok az adósok, akik így sem lennének képesek fizetni a hitelüket, a Nemzeti Eszközkezelő segítségét kérhetik, amely immár a kezdetben tervezett mennyiség ötszörösét, 25 ezer lakóingatlant vásárolhat meg, és az egygyerekes családokon is segíthet.
A bankok a végtörlesztés és a késedelembe esett adósok hitelének elengedése során elszenvedett veszteség 30 százalékát írhatják majd le a különadóból. Az előzetes számítások szerint pusztán a végtörlesztés miatt mintegy 400 milliárd forint veszteség érheti a hitelintézeteket, ebből hozzávetőlegesen 100 milliárdot írhatnak majd le, a költségvetés tehát ennyivel kevesebből gazdálkodhat az idén. A következő évek során a becslések szerint még további 500 milliárd forint veszteség érheti a bankokat amiatt, hogy elmarad az a haszon, amit a végtörlesztéssel elveszített jó ügyfelektől remélhettek.
Amióta egyébként a megyei önkormányzatok számlavezetését átvette a Magyar Államkincstár, minden fizetés – így a hitelek törlesztése is – rendben megtörténik. Az pedig, hogy az önkormányzatok rövid távú tartozásait 7 milliárd forint értékben az év végén átvállalta az állam, azt mutatja, hogy a kormány felelősen gondoskodik a kérdésről.
Amióta egyébként a megyei önkormányzatok számlavezetését átvette a Magyar Államkincstár, minden fizetés – így a hitelek törlesztése is – rendben megtörténik. Az pedig, hogy az önkormányzatok rövid távú tartozásait 7 milliárd forint értékben az év végén átvállalta az állam, azt mutatja, hogy a kormány felelősen gondoskodik a kérdésről. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.