Minden második magyar biztosítás nélkül utazik - Drága mulatság lehet

A magyar turisták fele nem hiszi, hogy baja eshet külföldön. Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy minden második turista utazik és sportol biztosítás nélkül országhatáron túl is – véli Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A huszonöt biztosítóval szerződött alkusz cég szakértője szerint a kockázatviselők nem győzik figyelmeztetni az embereket a hazai viszonylatban horribilisnek számító külföldi orvosi beavatkozások költségeire.

Az utazók felét mégsem lehet rábírni még egy olcsó, 2-3 ezer forintos utasbiztosításra sem. Ezek a turisták nem gondolnak arra – vagy nem hiszik el, amíg nem a saját bőrükön tapasztalják –, hogy ha mégis orvoshoz kell fordulni külföldön, az esetenként akár milliókra rúgó orvosi beavatkozások költségét biztosítás híján rajtuk hajtják be, külföldi kórházak magyar profikat bíznak meg a pénz beszedésével. Az eljárás során nincsenek tekintettel az egykori páciensek szociális helyzetére, ezért a megbízó szempontjából sikeres behajtásba egész családok mehetnek tönkre.

A CLB szakértője egy friss, hétvégén történt esettel ecseteli az utasbiztosítás nélküli balesetek következményeit. Bukósisak nélkül síelt az ausztriai Lachtalban a napokban egy magyar turista, aki egy könnyűnek indult esésnél beverte a fejét, ennek következtében néhány pillanatra elvesztette az eszméletét, s mivel ekkor nem tudta koordinálni a mozgását, mindkét válla eltörött. Járni tudott – hiszen a válla sérült meg – ezért nem a hegyi mentők, hanem a barátai szállították be a közeli kórházba, ahol luxus körülmények között, gyorsan, szakszerűen ellátták, s gondosan kezelték a kint tartózkodása hátralévő két napján.

Mindkét karját megműtötték volna ott helyben, ám a sérült úgy döntött, magyar orvos barátai kezére bízza magát. A külhoni beavatkozás és a kétnapos kórházi ellátás cehhje csak azért nem haladta meg a félmillió forintot, mert a legköltségesebb tételek, a hegyi mentés és a műtét összege hiányzott a számláról. A sérült tehát megúszta félmillió forintos számlával, amit ő kétezer-háromszáz forintból, a kiutazása előtt kötött utasbiztosításból rendezett. Ez viszont elég lehet a lábadozáshoz szükséges kiadások és esetleg a betegállomány idejére kieső kereset pótlására is, ami a balatoni vendéglátásból élő sérültnek és családjának a túlélést jelenti.

Németh sajnálatosnak tartja, hogy ez az eset – ami egyébként a barátjával történt néhány napja, egy közös útjuk során – azon kevesek közé tartozik, amelyek legalább anyagilag jól végződnek, mert az olcsó biztosítás fedezi a kiadásokat. A szakértő tapasztalatai szerint sokan még gyerekkel is úgy indulnak útnak, hogy a kocsijukat műszakilag nem készítették fel a téli megpróbáltatásra, ezért gyakran hosszabb-rövidebb időre az utakon rekednek. Azoknak, akik sajnálták a pénzt – 2-3 ezer forintot – a biztosításra, rémálom és kész anyagi csőd az ilyen utazás.  A CLB szakértője azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy nem elég csak megkötni a szerződést, fontos, hogy az erről szóló bizonylatok kéznél legyenek az út során.  Németh ezen kívül javasolja, mindig legyen a kocsiban "bikakábel", amivel egy másik autó aksijára kötve lemerülés után is el lehet indítani az autókat, vontatókötél, szerelőkabát, takaró, kesztyű, sapka, sál, csizma, tartalék ablakmosó, hűtővíz és nagyobb utakra tartalékbenzin, valamint hó eltakarító eszközök.