Nagyot bukott az OTP és az FHB - Tőzsde, 2011

A múlt év december végétől múlt hét péntekig 20,41 százalékkal, 4352,83 ponttal csökkent a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. A legjelentősebb öt részvény közül egyedül az MTelekom papírjai drágultak. Az Egis, a Mol és a Richter részvényei 11–19 százalékot veszítettek értékükből, az OTP Bank papírjai pedig harmadával érnek kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A részvényárak visszaesésének fő oka, hogy a nyár végén és az ősz elején nagyon sokat romlottak az üzleti kilátások világszerte, így Magyarországon is. Az év elején még sokkal derűlátóbbak voltak a befektetők és azt gondolták, fellendülés következik a gazdasági válság után. Év közben gazdasági lassulásra, ősz elején pedig már recesszióra számítottak.

Már az év elején csökkentette a gazdasági fejlődés lehetőségét a görög adósságválság megoldatlansága és továbbterjedésének a lehetősége is. Görögország fizetésképtelenné válása ugyanis olyan helyzetbe hozna számos eurózónabeli bankot, hogy csak állami beavatkozással lenne fenntartható azok további működése. Ősszel pedig már Olaszország fizetőképessége is megkérdőjeleződött.

Április óta a magyar részvények a nemzetközi átlagnál is rosszabbul szerepeltek. A magyar részvénypiacon nyáron nagyobb volt a visszaesés, októberben viszont kisebb a fellendülés, mint a világ főbb tőzsdéin. A különbség oka, hogy a kormány a vállalkozások jövedelmének elvonásával igyekszik a költségvetés kieső bevételeit pótolni. Ez veszteséget és bizonytalanságot okoz a tőzsdecégeknek. Az ágazati különadók kivetése, valamint a gyógyszergyárakat érintő állami elvonások növelése pont a legjelentősebb tőzsdecégek profitját mérsékelte. A kötelező magánnyugdíjpénztárak részvénypiaci keresletének eltűnése jelentősen csökkentette a pesti börze forgalmát, ezért a befektetők egy része elfordult a Budapesti Értéktőzsdétől

Nyáron jelentős különbség alakult ki a világgazdasági helyzet megítélésében az elemzők és a befektetők között – mondta akkoriban lapunknak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Míg az elemzők a gazdasági kilátások romlása miatt nagyon lassú gazdasági fejlődést vártak, addig a befektetők visszaesésre számítottak. Mivel a részvényárfolyamok a befektetők nézeteit tükrözik, ezért a recesszió megvalósulása nyár végén, ősz elején beárazódott.

A valóság inkább a befektetők félelmeit igazolta – véli Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. Ezért az elemzők az év második felében rontottak a gazdasági kilátásokról szóló előrejelzéseiken. A Quaestor vezető elemzője azonban úgy látja, most a befektetők optimistábbak az elemzőknél. Szerinte könnyen előfordulhat, hogy ismét az invesztorok megítélése bizonyul helyesebbnek. Az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának fejlődése és az Európai Központi Bank likviditásnövelő intézkedései nyomán ugyanis úgy véli, az Európai Unióban a korábban vártnál kevésbé szigorú költségvetési megszorításokra lesz szükség, ennek köszönhetően gyorsabb lehet a gazdasági növekedés, vagy kisebb mértékű recesszió várható.

A magyar részvények közül az MTelekom, valamint a Richeter és az Egis relatív jó szereplésére hívja fel a befektetők figyelmét Háda Bálint. A távközlési társaság profitját ugyan csökkentette az ágazatot terhelő különadó, a korábban folyó árversenynek azonban gátat szab, hogy a konkurens cégek a nyereségesség határáig jutottak. A gyógyszergyárak profitcsökkenésének pedig gátat szabhat, hogy magyarországi értékesítésükön már nincs nyereségük, ezért további állami elvonás esetén inkább a magyarországi piacról történő kivonulást választhatják.

A Quaestor vezető elemzője szerint az OTP Bank és az FHB Bank átlagosnál is jóval nagyobb árfolyamveszteségét elsősorban a hitelportfólió romlása okozta. Először a svájci frank erősödött, majd a forint gyengült az euróhoz képest. Ezért kétesebbé vált a svájcifrank-alapú hitelek törlesztése. A devizaalapú lakossági jelzáloghitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztése és a banki különadó pedig közvetlen veszteséget okoz a két hitelintézetnek.

Világgazdaság - Giczi József -->