Rejtély, miből végtörlesztettünk

Még mindig rejtély, miből fizették vissza a végtörlesztők a devizahiteleiket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint 2011 november végéig a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés keretében csaknem 340 milliárd forintnyi devizahitelt zártak le, ehhez a lakosságnak nem egészen 250 milliárd forintot kellett visszafizetnie a bankoknak, s ennek nagy részét, 230 milliárdnyit nem hitelből, hanem meglévő megtakarításból teremtettek elő.

A PSZÁF legutóbbi stabilitási jelentése szerint nem lehet meghatározni, hogy pontosan milyen forrásokból került sor a végtörlesztésekre, de a lehetséges megtakarítások mindegyikénél azt tapasztalták, hogy a végtörlesztés időszakában megnőtt a pénzkivonások mértéke. Más statisztikákban azonban kevés nyoma van ennek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) betétállományról szóló adataiban például nem látszanak a végtörlesztések, bár az előzetes prognózisok arról szóltak, elsősorban a betétállományt fogja a lakosság megcsapolni hitelei visszafizetéséhez.

Ehhez képest 2011 szeptemberének végén 7621 milliárd forintnyi bankbetétje volt a háztartásoknak, november végén pedig ennél 70 milliárddal több. Októberben, a végtörlesztések első hónapjában több mint 80 milliárd forinttal emelkedett a betétállomány, és novemberben is csak kismértékben csökkent. Nem hiányzik a több százmilliárd forintos állomány az értékpapírszámlákról sem. A jegybank tegnap közzétett adatai szerint tavaly november végén a háztartások értékpapír-állománya 4086,9 milliárd forint volt, nem egészen 20 milliárddal több, mint szeptember végén.

A növekmény nagyrészt persze annak köszönhető, hogy az árfolyamok emelkedése miatt a lakosság 2011 októberében és novemberében 23 milliárd forintnyi nyereséget ért el a portfólióin. A szóban forgó időszakban – a PSZÁF jelentésével összhangban – történt persze 4,6 milliárd forintnyi tőkekivonás is, ez azonban eltörpül a végtörlesztett összeghez képest. Sőt novemberben már összességében véve kifejezetten vásárolták a háztartások az értékpapírokat.

Az egyes értékpapírtípusok között azért voltak eltérések. A statisztikák szerint a lakosság a befektetési jegyeket eladta a végtörlesztési időszakban, miközben a részvények és a banki kötvények újabb befektetőket vonzottak. A befektetési alapokból október és november során 28,7 milliárd forintot vett ki a lakosság, különösen a kötvény- és ingatlanalapoknál látszik markáns állománycsökkenés.

Ami az állampapírokat illeti, októberben még vásárolta ezeket a lakosság, novemberben viszont elkezdték eladogatni ezeket a befektetéseket – ebben viszont nemcsak a végtörlesztés, de a magyar államadósság leminősítése is szerepet játszhatott. Bár a hónap végéig a hazai bankok adósbesorolását is lefokozta a Moody’s, a banki kötvényektől már egyáltalán nem ódzkodott a lakosság, hanem alaposan bevásárolt belőlük. Ugyanígy tettek a kisbefektetők a részvénypiacon is, ahol több mint 15 milliárd forint friss forrást költöttek el.

A PSZÁF szerint az életbiztosítások is szolgálhattak forrásul a végtörlesztésekhez október–november során mintegy 24 milliárd forint értékben. Az MNB legfrissebb adatai is alátámasztják ezt, az egyéb pénzügyi intézmények bankoknál elhelyezett betétállománya mintegy 22,7 milliárd forinttal csappant meg a két hónap során, emellett értékpapírokat is adtak el a biztosítók és nyugdíjpénztárak ebben az időszakban mintegy 7,5 milliárd forint értékben.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->