Kevesebben takarékoskodnak

Tavaly több mint 1700 milliárd forinttal csökkent a lakossági megtakarítások értéke – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdán publikált adataiból. A visszaesés fő összetevője mintegy 2900 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe kerülése, amelyet csak részben tudott ellensúlyozni a betétek, a készpénz és a kötvények állományának növekedése.

A lakossági készpénzállomány csaknem 200 milliárd, a bankbetétek összege több mint 500 milliárd forinttal nőtt az év során. A devizabetétek értéke viszont alig emkelkedett, mert csaknem annyi devizát vettek ki a bankokból, mint amennyivel a betétek felértékelődtek. A kötvények állománya 100 milliárd forinttal nőtt a vásárlások nyomán, ám azok nem értékelődtek fel. A befektetési jegyek és az életbiztosítások értékét a visszaváltások és az árfolyamveszteség is csökkentette.
Tavaly azok jártak a legjobban, akik eredményesen működő abszolút hozamra törekvő befektetési alapokban tartották a pénzüket.

Ez a konstrukció lehetőséget ad az alapkezelőnek, hogy a határidős piacon eladási pozíciót elfoglalva az árfolyamok visszaesésére,vagy két jövőbeli időpont között a kurzus emelkedésére vagy csökkenésére spekuláljon. Így lehetőség van a piaci hangulat bármilyen változásának gyors és rugalmas követésére. Ezek az alapok azonban nagy kockázatokat vállalnak, ezért befektetési jegyeik értéke még a részvényekénél is ingadozóbb lehet.

Jelentős árfolyamnyereséget élvezhettek azok, akik tavaly devizabetétben tartották pénzüket. A nemzeti bank által jegyzett valamennyi konvertibilis valuta erősödött ugyanis a forinthoz képest. A legnagyobb mértékben, 20 százaléknál jobban a japán jen drágult. Tisztes haszonra tudott szert tenni azonban az is, aki aranyban tartotta pénzét az előző esztendőben. Az arany unciánkénti árfolyama ugyanis az év során 10,06 százalékkal, 1567,6 dollárra emelkedett. Ám ennek a haszonnak mintegy harmadát-felét is elvihette a vásárlási és az eladás közötti árkülönbség és az őrzés díj. Komoly, 33 százalékos hasznot zsebelhetett azonban az be, aki az éves csúcson, unciánkénti 1900 dolláros áron vált meg a nemesfémtől.

Nagyon alacsony hozammal kellett viszont beérniük azoknak, akik tavaly állampapírokban tartották megtakarított pénzüket. A tavalyelőtti év végén 5,74 és 8,02 százalék közötti hozamok mellett lehetett állampapírokat venni, az egyéves futamidejűeké 6,2 százalékot tett ki. A forrásadó levonása után 4,82, és 6,74 százalék között oszlottak meg a hozamok, és az egyéves papírok nettó nyeresége 5,2 százalékot tett ki. Így a decemberben 4,1 százalékos inflációt is figyelembe véve az állampapírok reálhozama csak 0,7 és 2,6 százalék között alakult, az egyéves papírok hozama csupán 1,1 százalékkal volt több a pénzromlásnál.

Még rosszabbul jártak azok, akik tavaly magyar részvényekben tartották a pénzüket. A Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában jegyzett 18 részvényből csak négy bizonyult nyereséges befektetésnek, a többinél mind 10 százalék feletti veszteséget kellet elkönyvelniük azoknak a befektetőknek, akik az év során végig megtartották papírjaikat. Ennél sokkal rosszabb teljesítményt érhettek el a befektetők pénzét többféle papír között megosztó részvényalapok. A kötvényalapok hozamát pedig jelentősen csökkenthette a hosszú futamidejű papírokon elszenvedett veszteség. Az év végén ugyanis felmentek a kötvényhozamok, ez leértékelte a régebben alacsonyabb hozam mellett vásárolt értékpapírokat is.

Ezért a kötvény- és részvényalapok csak aktív és szerencsés portfóliókezelés mellett tehettek szert az átlagnál nagyobb hozamra. Erre akkor voltak képesek, ha az árfolyamok emelkedése előtt vettek részvényt vagy a hozamcsökkenés előtt kötvényt; a részvények leértékelődésekor és a kötvényhozamok emelkedésekor pedig rövid futamidejű állampapírokba és jegybanki betétekbe menekítették az ügyfelek pénzét.

Leginkább az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak viszsza. A bizonytalan gazdasági környezet felértékeli a biztonságos és könnyen mozgósítható megtakarítási formákat. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma: tavaly a családok több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja.

Csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége is, emellett majd minden hatodik megkérdezett személy nyilatkozta azt, hogy „otthon, a párnában” halmozza fel a hónap végén megmaradt öszszegeket.

Leginkább az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak viszsza. A bizonytalan gazdasági környezet felértékeli a biztonságos és könnyen mozgósítható megtakarítási formákat. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma: tavaly a családok több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja.

Csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége is, emellett majd minden hatodik megkérdezett személy nyilatkozta azt, hogy „otthon, a párnában” halmozza fel a hónap végén megmaradt öszszegeket. -->