Link adósoknak nem jár a kedvezményes törlesztőrészlet

Némi csúszással ugyan, de múlt pénteken az Országgyűlés elé terjesztette az árfolyamgátról szóló törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A Magyar Bankszövetség és a kormány megállapodása szerint a dokumentumot január végéig kellett volna benyújtani a parlamentbe, de mivel a tavaszi ülésszak csak tegnap kezdődött meg, így a tíznapos késésnek nincs érdemi jelentősége.

A javaslat alapján azok vehetnek részt az új árfolyamgátas rendszerben, akik lakóingatlan-fedezetre vettek fel devizaalapú jelzáloghitelt, vagy devizaalapú lakáslízingjük van, és forintban törlesztik az adósságot. Ők, ha belépnek az árfolyamgátba, 60 hónapon át, de legkésőbb 2017 közepéig a svájcifrank-alapú tartozásukat 180, euróalapú kölcsönüket 250, jenalapú hitelüket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik. (A távol-keleti fizetőeszközzel kapcsolatban volt némi ellentmondás az elmúlt hetekben megjelent sajtóhírekben arról, hogy mi lesz a rögzített árfolyam, de a törvényjavaslatba végül 2,5 forint került be.) Az árfolyamgátból egyébként a tervezet szerint, ha úgy adódik, hamarabb, már 36 hónap után is kiszállhatnak az adósok.

A piaci és a kedvezményes árfolyamon számolt kölcsön különbsége egy gyűjtőszámlára kerül, méghozzá úgy, hogy megnézik, mekkora arányt képvisel az adott havi részletből a tőkerész és a kamat, s ennek megfelelő arányban halmozódik a tartozás az elkülönített számlán is. A tőkerészből felhalmozódó tartozást az ügyfélnek vissza kell fizetnie, a kamatot viszont nem, azt felerészben a bank állja, a másik felét az állam fizeti majd meg. Ha az árfolyamok olyannyira elszállnak, hogy a svájci frank ára 270, az euróé 340, a jené pedig 3,3 forint fölé kerül, az e fölötti költségeket teljes egészében az állam viseli. Mindebből az következik egyébként, hogy azok járhatnak viszonylag jól az árfolyamgáttal, akiknek a törlesztőrészletében viszonylag magas a kamatrész aránya (vagyis azok, akiknek még hosszú évtizedekig tart a futamidejük), ők ugyanis több támogatást nyerhetnek az államtól.

A programban való részvétel fontos feltétele, hogy jó adósnak kell lenni, csak azok számára érhető el az árfolyamgát, akiknek nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelmük, nem vesznek részt fizetéskönnyítő programban – vagy ha igen, akkor abból az árfolyamgátba való belépést megelőzően kiszállnak –, a fedezetül szolgáló ingatlanuk forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és nem áll végrehajtás alatt. Valószínűleg sokan lesznek olyanok, akik az árfolyamgát miatt a már átstrukturált hitelüket visszaalakíttatják. 2011 szeptemberének végén a 90 napot meg nem haladóan hátralékos devizaalapú lakossági kölcsönök 15 százaléka valamilyen átalakított hitel volt már, és a jelek szerint az ilyen könnyítést kérő adósok közül sokan küzdenek fizetési nehézségekkel, a hitelek több mint fele késedelmes.

Az árfolyamgátas programban viszont fegyelmezettséget várnak el az adósoktól. Aki részt vesz a benne, és ott is akar maradni, annak precízen kell törlesztenie a hitelét, a törvénytervezet ugyanis kimondja: aki 90 napot meghaladóan késedelembe esik a törlesztéssel, annak a 91. napon felmondják az árfolyamgátas szerződését. Ha nemfizetés miatt a bank kénytelen felmondani az ügyfél hitelszerződését, az állam rendezi készfizető kezesként a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást.

A törvénytervezet megemlíti azt is, milyen kedvezményeket kapnak a közszférában dolgozók az árfolyamgát során. A javaslatban azonban egyelőre nem szerepel az a sokat emlegetett kitétel, hogy a bankoknak azokat az állami alkalmazottakat, aki jelentkeztek a végtörlesztésre, de nem sikerült kiváltaniuk a hitelüket, előre kell venniük a sorban. Benne van viszont az a kormányígéret, amely szerint a közszférába dolgozóknak az állam február 1. és az árfolyamgátba való belépés, de legfeljebb július 1-je közötti időszakra egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege a magasabb és a kedvezményes törlesztőrészletek különbsége. Természetesen a támogatás után nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük az adósoknak, és természetesen a többi juttatás is köztehermentes, amelyet az adósok a gyűjtőszámlán lévő tartozás kamatára kapnak az államtól és a bankoktól.

Szó volt arról is, hogy a közszférában dolgozók valamilyen állami kamattámogatást kapnának a gyűjtőszámlán halmozódó tartozásuk kamatára. Ennek részleteit a törvényjavaslat nem tartalmazza, a jogalkotó egy külön kormányrendeletben kívánja ezeket a szabályokat rendezni. Annyit lehet azonban már sejteni az eddigi bejelentések alapján, hogy a kamattámogatás mértéke a dolgozók gyerekeinek számától függ majd. A közszférában dolgozók körét egyébként igen szélesen értelmezi a törvény, a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett idetartoznak a honvédelmi dolgozók, az igazságügyi alkalmazottak, a hivatásos nevelőszülők, de még az állam többségi tulajdonában lévő cégek alkalmazottai is.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->