Új eszközöket dob be az MNB a hitelezés erősítésére

A bankszektor visszafogott hitelnyújtási aktivitása mögött kisebb részben a hitelezési képesség korlátossága, nagyobb részben a hitelezési hajlandóság visszafogottsága áll. A jegybanknak a hitelezési hajlandóság növelésére nincsenek eszközei. Az MNB ugyanakkor kész arra, hogy a hitelezési képesség elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését egy hosszú lejáratú fedezett hitellel és új jelzáloglevél-program indításával ellensúlyozza. 

A bankok hitelezési képessége a 2008 végi megrázkódtatások után ugyan gyorsan helyreállt, azonban  a tavalyi év végétől ismét gyengülni kezdett, egyrészt a devizalikviditási feszültségek növekedése, másrészt a végtörlesztés és a portfolióminőség romlása következtében mérséklődő tőkepuffer miatt. Az MNB ebben a helyzetben a banki likviditástöbblet növelésével, hosszabb lejáratú források biztosításával tud védőhálót biztosítani. Így a hitelezési hajlandóság növekedése esetén a jegybank hozzájárulhat ahhoz, hogy a banki hitelezési képesség kevésbé legyen akadálya a hitelnyújtási aktivitás erősödésének.

A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését. Az eszköz illeszkedik a hitelezési képesség gyengülését ellensúlyozó nemzetközi gyakorlatba, és lehetővé teszi, hogy a bankok lejárati prémium nélkül juthassanak a piacon korlátosan elérhető futamidejű finanszírozáshoz. A hosszú lejáratú hitel biztosításával elérhető lejárati-összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési aktivitás csökkenését.

A lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez a jegybank egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni. A lejárati-összhang növelésében kulcsszerepet tölt be a jelzáloglevél. A jegybank álláspontja, hogy Magyarországon az univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra hozzájárulhat egy hatékonyabb jelzáloglevél-piac kialakulásához. A modellváltásból fakadó előnyök azonban csak megfelelő kibocsátási potenciál és hajlandóság megléte esetén érhetők el. Ezért a 2010. évi jegybanki program tapasztalatai alapján az MNB a forint jelzáloghitelezéshez kapcsolódó banki forrásbevonást akkor tudja elsődleges piaci vásárlásokkal hatékonyan támogatni, amennyiben a kormánnyal egyetértésben kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatot az Országgyűlés jóváhagyja.

A fentiek mellett az MNB a fedezeti kör szélesítésével a bankok likviditási pufferének bővítésén keresztül tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelnyújtást esetlegesen fékező likviditási korlátokat. A jelzáloglevél-kibocsátási jog kiszélesítése ezen a téren is számottevő támogatást jelenthet, az elfogadható fedezetnek minősülő jelzáloglevelek állományának növekedése eredményeképpen. A banki, vállalati kötvények minimális elfogadható minősítési korlátját a jelenlegi „BBB-” szintről az állam ennél alacsonyabb minősítéséhez kapcsolása további könnyítést eredményez.

A változtatások közül a kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetésére és a fedezeti kör bővítésére 2012 márciusában kerül sor, míg a jelzáloglevél-vásárlási program elindítására a szükséges jogszabály elfogadását követő egy hónapon belül.