Végtörlesztés - Háromszázmilliárdos bukó a bankoknál

Nagyjából 160 ezer családnak sikerült vagy sikerülhet a következő napokban kedvezményes árfolyamon végtörlesztenie a lakáshitelét – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az érintettek zöme már le is zárta a kölcsön, nagyjából 19 ezer kölcsön rendezése van még függőben, ezeknél az ügyfelek igazolták, hogy időben a rendelkezésükre fog állni a megfelelő mennyiségű kiváltó forinthitel.

A várakozásoknak megfelelően az utolsó hónapban megugrott azok száma, akik hitelt is igénybe vettek ahhoz, hogy megszabadulhassanak a devizaadósságuktól. Míg december végéig kevesebb mint 17 ezer olyan ügyfél rendezte csak másik kölcsönből a hitelét, január végén az ilyen kliensek száma csaknem 37 ezerre emelkedett. A folyósított hitelösszeg is drámaian megugrott, az első hónapban óriási mennyiségű, 118 milliárd forintnyi forinthitelt helyeztek ki a hitelintézetek, ezzel a végtörlesztési szezonban hitelkiváltásra adott kölcsönök összege csaknem 207 milliárd forintra nőtt.

A végtörlesztés során a lakosság január végéig piaci árfolyamon számolva 1073,7 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghiteltől szabadult meg, vagyis a külföldi fizetőeszközben jegyzett lakáskölcsönök nagyjából ötöde eltűnt a bankrendszerből. A kedvezményes árfolyam miatt viszont a háztartások mindössze 776 milliárd forintot fizettek vissza, így a bankrendszer vesztesége január végéig csaknem 300 milliárd forint lett. Február végéig ez a veszteség még várhatóan nőni fog, mivel a fedezetüket igazoló, ám a tartozásukat még nem rendező adósok további 145 milliárd forintnyi devizaadósságot kívánnak rendezni.

Mindez nem csak a bankok, de a költségvetés számára is kihívásokat jelenthet majd, hiszen a végtörlesztésről szóló jogszabályok szerint, a bankok veszteségük 30 százalékát leírhatják majd a különadóból. A közteher összege tavaly 135 milliárd forint volt a bankszektorban, tehát a végtörlesztés szinte lenullázza az állam ilyen jellegű bevételeit. Ha marad is némi különadó-bevétel, azt elviheti egy másik intézkedés után igénybe vehető kedvezmény. A kormány és a bankok ugyanis a 90 napon túli késedelembe esett adósokon egyebek mellett úgy kívánnak segíteni, hogy adósságuk 25 százalékát elengedve forintra váltják devizakölcsönüket. Az ebből származó veszteség 30 százalékát is leírhatják viszont a bankok a különadóból. Mivel a PSZÁF adatai szerint mintegy 570 milliárd forintnyi ilyen kölcsön volt szeptember végén, ha mindezeket átváltják, az további 40-45 milliárd forintnyi különadó-leírást eredményezhet.

A kormány és a bankok közötti megállapodás pontjai közül eddig a gyakorlatban csak a végtörlesztést pipálták ki, a nem fizető és a rendesen törlesztő, ám végtörlesztésre képtelen adósokon segítő pontokat a második negyedévtől tervezik megvalósítani. A 90 napon túl késedelmes adósok hitelének 25 százalékos diszkonttal való átváltásáról szóló jogszabály már megszületett, a másik két, nekik szóló kedvezmény azonban még függőben van. Az egyik alapján az ilyen adósokra is kiterjesztenék az otthonteremtési kamattámogatást, jelenleg az Európai Unió jóváhagyására várnak, hogy a kedvezményt jogszabályba foglalhassák – tájékoztatta lapunkat Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója.

A másik jogszabályi változás azokat érinti, akik számára reménytelen a kölcsönük további törlesztése, számukra a kiutat a Nemzeti Eszközkezelő Társaság jelentheti. Az erről szóló törvényt két ponton kellene módosítani: egyrészt 5 ezerről 25 ezerre kellene növelni a befogadható ingatlanok számát, másrészt az egy gyermeket nevelőkre is ki kellene terjeszteni a programot. A kormány január 15-ig vállalta, hogy az erről szóló módosító javaslatot az Országgyűlés elé beterjeszti, de ez eddig nem történt meg.

Az Országgyűlés azonban csak a jövő héten kezd ismét ülésezni, addig még akár ezeket a javaslatokat is benyújthatja a kormány, ahogy a jó adósokat megsegítő árfolyamgátról szóló módosításokat is. Ez utóbbiban is néhány napos csúszásban van a kormány, hiszen a bankszövetséggel kötött megállapodás szerint január végéig kellett volna a Parlament elé terjeszteni az irományt. „A törvénymódosítás tervezete elkészült, jelenleg a szakmai egyeztetése folyik” – mondta Müller, aki szerint akár már ezen a héten benyújthatják a dokumentumot az Országgyűlés elé.

A megállapodás szerint az árfolyamgátat igénylők svájci frank hiteleiket 180, euró hiteleiket 250, japán jen hitelüket pedig 2,5 forintos árfolyam mellett törleszthetik 2016 végéig. A piaci és a kedvezményes árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlára kerül, ahol a részlet tőkerészére a mindenkori bankközi rátákkal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetnie az ügyfélnek, a kamatrész pedig kamatmenten gyűlik, utóbbi kamatát ugyanis az állam és a bankok átvállalják az ügyféltől.

Az Allianznál a végtörlesztési időszakban 6 milliárd forintnyi szerződést szüntettek meg az ügyfelek, a Generalinál összeget nem közöltek, de elmondták, hogy kifejezetten a végtörlesztés miatt 1328 életbiztosítást vásároltak vissza náluk, ezek többséges tartamos vagy élethosszig tartó unit linked konstrukció volt.

Növekedett a visszavásárlások száma az Aegonnál, a Signalnál, az Uniqánál és a K&H Biztosítónál is. A K&H-nál főleg a hitellel kombinált, így a végtörlesztésben érintett biztosításokat szüntették meg, a Signalnál a tartam második felében lévő hagyományos konstrukciók, illetve az eseti számlán lévő unit linked megtakarítások estek áldozatul a végtörlesztésnek. -->