A magas reálhozam megmozgatta a fantáziát

Fényes siker a hároméves Prémium Államkötvény. Az inflációt 5 százalékponttal meghaladó kamatú értékpapírt – amely az első évben 9,3 százalékot kamatozik – január közepén bocsátotta ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) eleinte 50 milliárd forint értékben. Azóta viszont már kétszer is meg kellett növelni rábocsátással a mennyiséget, jelenleg 100 milliárd forintnál tart a kibocsátás, amiből lapunk információi szerint csaknem 90 milliárdnyi már el is fogyott.

Az eredmény mégis felemás, valójában ugyanis korántsem került ennyi friss lakossági megtakarítás az állampapírokba. Az ÁKK közlése szerint január végén 155 milliárd forintnyi lakossági vagyon feküdt inflációt követő értékpapírokban, ami nagyjából 11 milliárddal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Ebben közrejátszhatott az is, hogy az év első hónapjában lejárt egy 38 milliárd forintos sorozat, és a végtörlesztés miatt is megfogyatkozhatott az állomány. Emellett az élelmesebb befektetők a már meglévő, kisebb kamatprémiumot fizető Prémium kötvényeikben lévő megtakarításaikat kivették, hogy az árukat az új értékpapírba befektethessék. Erre lehet következtetni abból, hogy az ÁKK statisztikái szerint több tízmilliárd forintnyi 3-3,5 százalékos reálkamatot ígérő inflációt követő állampapírt váltottak vissza januárban, miközben a hónap végére – vagyis alig két hét alatt – az új Prémium kötvény állománya csaknem 70 milliárd forintra ugrott.

Az átcsoportosítások ellenére a lakossági pénzek megtartásában az állam jól állhat. Bár a végtörlesztés miatt tavaly év vége felé szinte minden fontosabb értékpapírtípusból tűntek el lakossági pénzek, az állampapíroknál a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint decemberben nőtt a háztartások állománya, és lapunk úgy értesült, hogy a januári megtorpanás után február közepe óta ismét gyarapodásnak indultak a kifejezetten lakosságnak szánt állampapír-befektetések.

Mivel az eddig kibocsátott hároméves Prémium állomány is lassacskán elfogy, az ÁKK várhatóan tovább növeli majd a mennyiséget, vagy rábocsátással, vagy pedig egy újabb sorozat kibocsátásával. Az új kibocsátás mellett szólhat, hogy ezzel el lehet kerülni, hogy 2015 januárjában egyszerre túl sokat kelljen törlesztenie az államnak. Szintén folyamatosan igyekszik biztosítani az ÁKK az ötéves inflációt követő kötvényből való ellátást, a legújabb ilyen értékpapírt, amely évente 4 százalékpontnyi prémiumot fizet a pénzromlás ütemén felül, e hét elejétől lehet jegyezni. Mivel januárban 5,5 százalékos volt az éves infláció, az első évben a kötvény kamata 9,5 százalékos lesz.

A változó kamatozású kötvénynél az ÁKK által kínált kamatok vonzóan magasak, de a verseny is erős, az FHB például a változó kamatozású, 2015 februárjában lejáró kötvényét 10 százalékos kezdőkamattal kínálja. A központ számára így komoly dilemmát jelenthet, hogy a lakossági megtakarításokért folyó küzdelemben meddig lehet elmenni, meddig tudja az állam kifizetni ezeket a magas bónuszokat. A 4-5 százalékos reálkamat kitermeléséhez ugyanis elvileg legalább ugyanekkora mértékű reál-GDP-növekedésre lenne szükség, amit egyáltalán nem könnyű elérni.