"Méreg" a bankban - Nagy bajban a Bankia

A bank igazgatótanácsa délután vitatja meg a negyedik legnagyobb spanyol pénzintézet szanálási tervét, és az EFE hírügynökség pénzügyi körökből úgy értesült, hogy a bank talpra állítása jóval többe fog kerülni az államnak mint korábban becsülték. Luis de Guindos gazdasági miniszter szerdán még 9 milliárd euróról beszélt, de bankárkörök szerint több mint 15 milliárdra lesz szükség.

A Bankia kezeli a spanyol bankbetétek 10 százalékát, és így ez a legnagyobb bank a közül a nyolc közül, amelyet kormány az utóbbi években megmentett. 2010-ben jött létre, amikor a kormány egyesülésre kényszerített több gyenge takarékbankot, hogy felszínen tartsa őket.

Az állam május elején gyakorlatilag átvette a teljes ellenőrzést a Bankia anyacége, a BFA fölött, úgy, hogy részvényekre konvertált 4,5 milliárd euró mentőhitelt. Ezáltal 45 százalékos tulajdonrészhez jutott a Bankia SA-ban, de a tervek szerint összeolvasztja a két társaságot, és mindkettőt ellenőrzi. Spanyolország negyedik legnagyobb bankját különösen súlyosan érintette az ingatlanpiac 2008-as összeomlása, és legalább 30 milliárd eurónyi rossz hitelt tart portfóliójában. A spanyol jegybank adatai szerint az ingatlanpiaci válság következtében 184 milliárd eurónyi "toxikus eszköz" maradt a bankok nyakán, üresen álló irodaházak, bevásárló központok, lakóparkok.

A Bankiánál támadt problémák a spanyol kommunikációs szerint egyedi esetnek számítanak és nem tipikusak Spanyolország bankágazatára nézve, ezt persze számos szakértő kétkedéssel fogadja. Az FTD emlékeztet arra, hogy a Bankiát a hónap elején részlegesen államosították, mivel a pénzintézet nem tudta állni a spanyol ingatlankrach miatt keletkezett óriási veszteségeket. "Nem igazán számít, hogy a Bankia most pontosan mennyi pénzt kap" - hangoztatta Martin van Vliet, az ING képviselője. "A döntő kérdés az, vajon a spanyol bankszektor valamennyi része hosszú távon is fizetőképes marad-e, és miként alakulnak az ingatlanhitelek miatti hiányok".

A pénzintézetek vagyonmérlegein már riasztó mértékben elszaporodtak a befagyott ingatlanhitelek. A kormány az év elején azt követelte a hitelezőktől, hogy a hitelveszteség fedezetére szolgáló tartalékot további 54 milliárd euróval 155 milliárd euróra növeljék. A spanyol jegybank szerint ez azonban az ingatlanfejlesztőknek adott hiteleknek csak nagyjából a felét fedezi, és nem nyújt biztosítást a bankok által kezelt, nem kevesebb, mint 1,45 billió eurós jelzálog- és vállalati hitelállománynál.  A Centre for Policy Studies kutatóintézet tanulmánya szerint ahhoz, hogy az előbbi két kategóriában is megfelelő tartalékolást biztosítsanak a bedőlések esetére, a bankoknak további 270 milliárd eurót kellene félretenniük.