– Sikerült-e a Gránit Banknak elérnie a két éve kitűzött eredményeket?
– Eddig túlteljesítettük az akkor meghatározott célokat. Mérlegfőösszegünk a 2010. május eleji 7 milliárd forintról idén április végére 39,9 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor a betétállomány hétszeresére, 37 milliárd forintra, a hitelállomány 11 milliárd forintra nőtt. A hitelek 60 százalékát kis- és középvállalkozásoknak, 15 százalékát magánszemélyeknek, 25 százalékát nagyvállalatoknak helyeztük ki. A több mint 2000 ügyfelünkből 1400 magánszemély, 550 kis- és középvállalat és 150 nagyvállalat van.
– Hogyan tervezik a további terjeszkedést?
– Leginkább kis- és középvállalatokkal szeretnénk ügyfélkörünket bővíteni. Közülük elsősorban a nagyobb cégek beszállítóinak, valamint az európai uniós programokban részt vevő vállalkozásoknak a finanszírozását tűztük ki célul. A tavalyi év végén és az idei év elején 2 milliárd forint értékű lakossági jelzáloghitelt nyújtottunk magánszemélyeknek, hogy kedvezményes árfolyamon előtörlesszék devizaalapú jelzáloghiteleiket. A nagyvállalati kapcsolatok egy részét jogelődünktől örököltük, másik része pedig újügyfél-akvizíció.
– Milyen módon tervezik a további terjeszkedést?
– Nem építünk ki hagyományos értelemben vett fiókhálózatot, hanem az interneten, értékesítési partnereinken, illetve saját mobil bankári hálózaton keresztül szerzünk új ügyfeleket. Az értékesítési partnereink közül ki szeretném emelni a Brokernet csoportot, akikkel a bank stratégiai megállapodást kötött. Terveink között szerepel egy 15–18 irodából álló értékesítési hálózat kialakítása, ahol ügyfeleink személyesen is intézhetik ügyeiket, kivéve a készpénzes tranzakciókat.. Továbbra is arra törekszünk, hogy ügyfeleinknek az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásaink köre bővüljön. Rajtunk kívül Magyarországon más bank nem kínál olyan megoldást, miszerint a lakossági ügyfeleknek nem kell azonosítás és szerződéskötés céljából a bank vagy partnerinek irodáiba bejönniük, hanem mobil bankáraink az ügyfeleink által megjelölt időpontban és helyszínen bonyolítják le az ügyfél-azonosítást és szerződéskötést.
– Milyen a Gránit Bank tulajdonosi összetétele?
– A hitelintézet legnagyobb, 83 százalékos tulajdonosa a Demján Sándor kizárólagos tulajdonában álló Magyar Tőke Társaság. További jelentősebb részesedéssel rendelkező tulajdonosok, az általam irányított E.P.M. Kft., Nyúl Sándor, a Trigránit igazgatóságának elnöke, Kostevc Péter, a Brokernet egyik meghatározó tulajdonosa, Siklós Jenő, a Gránit Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
– Mennyire szól bele Demján Sándor a bank irányításába?
– Két évvel ezelőtt, amikor Demján Sándor megvásárolta a bankot, egyértelműen megfogalmazta az elvárásait. Egy olyan bank tulajdonosa szeretne lenni, amelyik az elfogadott stratégia mentén a magyar bankpiac elismert szereplőjévé fejlődik, elsősorban a kis- és középvállalati szektorra fókuszálva és elérve a gazdaságos üzemméretet és nyereséget, a hazai tőzsdére való bevezetést követően széles körű befektetési lehetőséget kínál a hazai befektetőknek. Demján Sándor mindemellett egy olyan bank létrehozását tűzte ki célul, amely ötvözi a modern megoldásokat és a stabil értékeket úgy, hogy az látszódjék is a szolgáltatások színvonalán és a bank működésén. A célok meghatározása után a bank menedzsmentje által kidolgozott üzleti stratégiáját annak igazgatósága elfogadta. Demján Sándor azonban nem tagja az igazgatóságnak, és a hitelintézet operatív irányításába sem szól bele. A banknak mégis nagyon fontos szerepe lehet az ország egyik leggazdagabb emberének befektetési stratégiájában, mert hosszú távon is meg kívánja tartani a bankban való részesedését és a menedzsmentjogok gyakorlását.
– Milyen szerepet játszott a társaság életében az idén május 7-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Bartha Ferenc?
– Bartha Ferenc halála nagyon megrendített mindannyiunkat, mert ő valóban egy világpolgár volt, átfogó banki, makrogazdasági, üzleti tudással és humán műveltséggel, széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Bartha Ferenc azon kivételes tehetségű emberek táborába tartozott, akik rendszerben tudtak gondolkodni és egyaránt otthonosan mozogtak a makrogazdaság és az üzleti szektor területén országhatároktól függetlenül. Bartha úr nem volt tulajdonosa a banknak, és az igazgatóság elnökeként nem vett részt a bank operatív irányításában, még irodája sem volt a bank épületében, és mindig tiszteletben tartotta a menedzsment hatáskörét és felelősségét is. Fontos szerepe volt a bank stratégiájának kialakításában, a bank nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakításában is: a jövőben a közösen elfogadott pálya mentén folytatjuk a bank fejlesztését.
Az akkor már Milton Bank néven működő társaságot 2010. májusában a Demján Sándor kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta meg, majd 2010-ben vált a társaság résztulajdonosává Hegedüs Éva a tulajdonában lévő E.P.M. Tanácsadó Kft.-n keresztül.
A bank az elmúlt két év alatt a kezdeti 7 milliárd forintos mérlegfőösszeget több mint megötszörözte, és ez év április végére a bank mérlegfőösszege megközelítette a 40 milliárd forintot. Terveik szerint a hitelintézet 2014-ben válik nyereségessé.
Az akkor már Milton Bank néven működő társaságot 2010. májusában a Demján Sándor kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta meg, majd 2010-ben vált a társaság résztulajdonosává Hegedüs Éva a tulajdonában lévő E.P.M. Tanácsadó Kft.-n keresztül.
A bank az elmúlt két év alatt a kezdeti 7 milliárd forintos mérlegfőösszeget több mint megötszörözte, és ez év április végére a bank mérlegfőösszege megközelítette a 40 milliárd forintot. Terveik szerint a hitelintézet 2014-ben válik nyereségessé. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.