Nagyon spekulatív pénz a forint

Az utóbbi napokban nagyrészt ledolgozta hátrányát a régiós devizákhoz képest a forint, viszont Kelet-Európában a magyar deviza a leginkább ingadozó teljesítményt nyújtó fizetőeszköz. „Kelet-Közép-Európa nemzeti valutáinak árfolyama évek óta együtt szokott mozogni” – mondta lapunknak Misik Sándor, a Solar Capital Market portfólió menedzsere. A közös árfolyammozgás alapja, hogy elsősorban amerikai és angol befektetők együtt veszik vagy adják a régió kötvényeit és részvényeit annak függvényében, hogyan alakulnak a pénzügyi kockázatok a térségben. Vételeikkel erősítik, eladásaikkal gyengítik a régió fizetőeszközeit.

Az árfolyamokat tovább erősítik a devizapiacon tevékenykedő spekulánsok. Azok ugyanis az értékpapír-piaci befektetők lépéseire számítva próbálnak nyereséget elérni. Ezért ha a tőkepiaci befektetők kockázatvállalási kedvének fokozódására számítanak, akkor vásárolják, ellenkező esetben eladják a régió országainak devizáit.

Komoly különbségek vannak azonban a régió devizáinak mozgásai között. Ennek egyik oka, hogy az értékpapír-piaci befektetők és devizapiaci spekulánsok az egyes országokkal kapcsolatos kockázatok változásaira is odafigyelnek, és azok meglátszanak az árfolyamokon – magyarázza a mechanizmust Misik Sándor. A másik jelentős különbség, hogy milyen erősen reagálnak az egyes devizák az egész régiót érintő hatásokra. A forint és zloty nagyon erősen szokott ilyenkor elmozdulni, a cseh korona és a román lej viszont kisebb mértékben.

A forint a régió legingadozóbb árfolyamú fizetőeszköze – állítja Saághy Pál, az ­Equilor devizapiaci üzletkötője. Szerinte ennek fő oka a forintkötvényeknek jóval magasabb hozama. Ezért érdemes más devizában hitelt felvenni, és azt forinteszközökbe fektetni. Azok a befektetők, akik élnek ezzel a lehetőséggel, nagyon figyelik a forint árfolyamának alakulását, és devizapiaci lépésekkel igyekeznek csökkenteni kockázataikat.

A cseh korona és a román lej árfolyama viszont más-más okból ingadozik kevésbé az üzletkötő szerint. A korona árfolyama a legstabilabb a vizsgált négy devizáé közül. Ennek oka a cseh kötvények alacsony hozama és a cseh gazdaság stabilitása. A román lej viszont elsősorban azért ingadozik kevésbé régióbeli társainál, mert annak piacán sokkal kevesebb spekuláns tevékenykedik, ezért nem erősítik fel annyira a nemzetközi tőkepiaci hangulat hatásait, mint a térség többi fizetőeszközének piacán. A spekuláció elmaradásának okai között lehet, hogy Románia megállapodott a Nemzetközi Valutalappal, amely alapján hitelt hívhat le.

Az utóbbi 10 hónap devizapiaci folyamatait vizsgálva láthatjuk, hogy tavaly nyár közepétől a görög adósságválság következtében gyengülni kezdtek a térség devizái. Akkor a forint és a lengyel zloty valamivel hevesebben reagált a tőkepiaci befektetők hangulatának romlására. Szeptember végén azonban a forint értéke elvált a régió többi devizájáétól, és sokkal többet gyengült azoknál – hívja fel a figyelmet Saághy Pál.

Szeptember végén ugyanis a lakossági devizaalapú jelzáloghitelek kedvezményes előtörlesztési lehetősége, később pedig az ország adósságának a leminősítéstől való félelme csak a forintot gyengítette. Az utolsó kifejezetten a forintot érő hatás december végén és január elején volt, amikor úgy tűnt, hogy Magyarország nem is akar hitelkeretet kérni a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. Január elején a forint már több mint 20 százalékkal volt gyengébb, mint június végén.

Miután januárban a magyar kormány készséget mutatott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az említett hitelkeretről, azonnal mérséklődött a forint és a térség többi devizája közötti árfolyamkülönbség. Ám ez a differencia csak április végén csökkent a tavalyi év első felében megszokott szintre, amikor az Európai Unió hozzájárult a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez. Így most a forint 7–8 százalékkal gyengébb, mint tavaly júniusban volt, miközben a régió többi valutájának vesztesége mindössze 2 és 5 százalék között mozog ugyanezen az időtávon.

A következő napokban viszont az elemzők véleménye szerint folytatódhat a forint gyengülése, és a magyar fizetőeszköz a 286–287-es sávba ágyazódhat be.

A dollár péntek délután 216,50 forinton állt a délelőtti 216,82, illetve a csütörtök délutáni 215,35 forint után, így az amerikai devizával szemben bő egy egységnyit vesztett egy nap alatt a hazai deviza. Kissé gyengült a forint a lakossági devizahiteleknél meghatározó svájci frankkal szemben is, amelynek árfolyama 237,00 forint volt, szemben a délelőtti 236,94, illetve a csütörtök délutáni 236,00 forintos árfolyammal. A japán jen árfolyama 2,7035 forint volt péntek délután a délelőtti 2,7037 és az előző napi 2,6740 forintos kurzus után.

A következő napokban viszont az elemzők véleménye szerint folytatódhat a forint gyengülése, és a magyar fizetőeszköz a 286–287-es sávba ágyazódhat be.

A dollár péntek délután 216,50 forinton állt a délelőtti 216,82, illetve a csütörtök délutáni 215,35 forint után, így az amerikai devizával szemben bő egy egységnyit vesztett egy nap alatt a hazai deviza. Kissé gyengült a forint a lakossági devizahiteleknél meghatározó svájci frankkal szemben is, amelynek árfolyama 237,00 forint volt, szemben a délelőtti 236,94, illetve a csütörtök délutáni 236,00 forintos árfolyammal. A japán jen árfolyama 2,7035 forint volt péntek délután a délelőtti 2,7037 és az előző napi 2,6740 forintos kurzus után. -->