A magyarok negyede küzd a havi számlák megfizetésével

A felnőtt magyar lakosság közel negyedével fordult elő az elmúlt egy évben, hogy kifejezetten pénzhiány miatt és nem feledékenységből nem tudott befizetni közüzemi számlát vagy valamilyen hiteltörlesztés részletét. A TÁRKI 2012 májusában készített kutatásának eredményei közel azonosak az egy évvel korábbi eredményekkel, azaz nem történt lényegi elmozdulás a tartozás tekintetében a magyar lakosság körében.

Ennek megfelelően idén májusban is a magyar felnőttek 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer előfordult, hogy anyagi okok miatt nem tudta befizetni közüzemi számláját, míg 5 százaléknyian a lakáshitel-törlesztéssel, 4 százaléknyian pedig egyéb hiteltörlesztéssel maradtak el, ugyanakkor ha nem a teljes népességben, csak a hitellel rendelkezők körében nézzük, akkor már a lakáshitelesek 17 százaléka, a más hitellel rendelkezőknek pedig 16 százaléka került gondba a törlesztéssel. Ez utóbbiak, azaz a valamilyen hiteltörlesztésben elmaradók aránya a teljes népességben halványan ugyan csökkent az elmúlt egy évben, de lényegében azonos képet mutat a 2011. májusihoz képest, csakúgy, mint a legalább egyféle tartozással küzdők aránya, ami tavaly 25 százalék, idén májusban pedig 23 százalék volt.

Aki az egyik téren fizetési gondokkal küzd, az nagyon valószínű, hogy más téren is elmarad a havi befizetni valóval. A lakáshitel-törlesztéssel későknek ugyanis 80 százaléka, az egyéb hitel törlesztésével elmaradóknak pedig a 88 százaléka számára okozott nehézséget a közüzemi számlák kifizetése időben.

Az egyes társadalmi csoportok nem egyformán érintettek a tartozás kérdésében. Kiemelendő, hogy az átlagosnál (23 százalék) jóval alacsonyabb arányban küzd a havi számlákkal vagy más befizetni valóval az idősebb korosztály: a 60 év felettiek 13 százaléka és a velük nagyrészt átfedő nyugdíjasok 15 százaléka nyilatkozott így, ugyanakkor a náluk alig fiatalabb, de még aktív korú ötvenesek körében a legmagasabb, 31 százalék a részletekkel elmaradók aránya.

A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek és az észak-magyarországiak vannak, hiszen közel felük (48 és 46 százalékuk) megtapasztalta az elmúlt egy évben a tartozás itt vizsgált formáit, de igen magas a tartozók aránya a közép-dunántúliak (32 százalék), a megyeszékhelyen élők (32 százalék) és a nagy, legalább ötfős háztartásokban élők (39 százalék) körében is. Az viszont nem meglepő, hogy akik alapvetően rossznak ítélik háztartásuk anyagi helyzetét, azok az átlagosnál jóval magasabb arányban kerültek adósságba az elmúlt egy évben, legalábbis tízből lényegében hatan nyilatkoztak így azok közül, akik saját megítélésük szerint nélkülözések között élnek (61 százalék) vagy akik hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek (57 százalék).