Alig vásárolunk kölcsönből

Alig helyeztek ki új fogyasztási hiteleket márciusban és áprilisban a hitelintézetek, így igen gyengére sikeredett a tavaszi szezon. Az általuk folyósított kölcsönök értéke márciusban 15,9 milliárd, áprilisban 12,9 milliárd forint volt. Tavaly havonta átlagosan 20 milliárd forint körüli fogyasztási hitelt adtak a bankok. Decemberben azonban 50,5, januárban 77,3 és februárban 36,9 milliárd forint hitelt is ki tudtak helyezni, gyaníthatóan a végtörlesztés miatt megugrott igények miatt.
Április végén a jegybank adatai szerint a lakosság 2 383,9 milliárd forint fogyasztási hitellel tartozott a hitelintézeteknek. Ez 1,7 százalékkal, 40,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

Az emelkedés azonban szinte kizárólag a forint gyengülésének köszönhető. Egy év alatt a svájci frank árfolyama 20 százalékkal 246 forint körülire nőtt, és a magyar bankok által folyósított hitelek kétharmada devizában – döntően svájci frankban –nyilvántartott. Ezért az árfolyamváltozás önmagában a hitelállomány 13 százalékos növekedését indokolja.

A legnagyobb arányú visszaesést a fogyasztási hiteleken belül az áruvásárlási hitelek állománya szenvedte el. Egy év alatt 28,3 százalékkal, 18,2 milliárd forinttal csökkent az értékük. Egészen biztos, hogy valamilyen mértékben csökkent a háztartások igénye az áruvásárlási hitelek iránt a megnövekedett gazdasági bizonytalanságok miatt. Az új adók és csökkenő jövedelmek mellett nőhetett a hitelképtelen adósok aránya is. Emellett a bankok is szigoríthatták a hitelezés feltételeit.
Jelentős mértékben, 11,4 százalékkal, 60 milliárd forinttal 467,5 milliárd forintra csökkent egy év alatt a személyi kölcsönök állománya. A visszaesés okai ugyanazok lehetnek, mint az áruvásárlási hiteleknél. A nagyobb mértékű csökkenéshez hozzájárulhatott, hogy ezt a magas kamatozású hitelt többnyire kényszerből veszik fel az alacsonyabb jövedelmű emberek, akiket kedvezőtlenül érint az adójóváírás kivezetése az adórendszerből.

A fogyasztási hitelek közül egyedül a gépjármű-vásárlási hitelek állománya nőtt 13,2 százalékkal, 298,6 milliárd forintra. Ez a növekedés azonban pontosan akkora, mint amekkorát a svájci frank árfolyamának emelkedése indokol. Így valószínűsíthető, hogy érdemben nem bővült a hitelállomány.

A fogyasztási hitelek felfutására idén sem lehet számítani. A makrogazdasági környezet ugyanis változatlanul nem kedvez a lakossági fogyasztás bővülésének. Valamint az ügyfeleknek a meglévő hiteleik törlesztése is épp elég terhet jelent a frank erősödése miatt. Ha sikerül a kormánynak megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelkeretről, akkor stabilizálódhat a forint árfolyama, és a svájci frank alapú gépjármű- és szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya sem értékelődik majd fel a következő hónapokban.
A hitelkínálattal láthatóan nincs probléma.

A bankok lehet, hogy óvatosabbak, mint korábban és szigorúbban bírálják el a hitelkérelmeket, de bőven kínálják a fogyasztási célú hiteleket. Ez abból is látható, hogy a 37 hitelintézet kínálatát bemutató BankRáció.hu portálon személyi kölcsönből 27-et találhatunk. Valójában ennél több ilyen hitel létezik, mert a portál csak a 25 legkedvezőbb hitelt és két kiemelt ajánlatot mutat meg. Táblázatunkban a legalacsonyabb teljeshiteldíj-mutatójú személyi kölcsönök szerepelnek.