Arany forintban - az óriási nyomás megtette hatását

Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed korábban többször is kilátásba helyezte, hogy készen áll monetáris lazítással beavatkozni a konjunktúra menetébe, amennyiben ez szükségessé válna. Ezért most, amikor az amerikai foglalkoztatási adatok romlásával az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató jelez hibát a rendszerben, érik a valószínűsége egy újabb kötvényvásárlási programnak az USA-ban. Ez azért hozza lázba az arany piacának szereplőit, mert korábban hasonló intézkedések valósággal szárnyakat adtak a nemesfémek árfolyamának.

Miután az utóbbi időszakban a fémek királya többnyire párhuzamos mozgást mutatott a csökkenő részvény- és árupiacokkal, most önálló életet élve ellentétes irányt vett fel a többi eszközzel szemben. Ezzel az arany ismét kitölti a hagyományos kockázati biztosíték szerepét, amit mi sem igazol fényesebben, mint például az uncia forintban kifejezett árfolyama, amely a Magyarországra és a hazai fizetőeszközre nehezedő nyomás eredményeként alig néhány százalékkal marad csak el az eddigi történelmi csúcsától.

Mindez azonban még messze nem jelenti az immár hónapok óta tartó korrekció végét. Annak ellenére, hogy az arany egy ideje már túladott állapotba került, és se fundamentális, se technikai tényezők nem indokolnak kényszerítő erővel egy elhúzódó árfolyamesést, a sárga nemesfém jegyzése már jó ideje konszolidál. Ez a tendencia akár még folytatódhat is, hiszen a tőzsdei árfolyamoknak sajátja a túlzásra való hajlam, mind pozitív, mind negatív irányba. Továbbá tény, hogy a válság megléte önmagában még nem elégséges feltétele az aranyár tartós emelkedésének. Ehhez sokkal inkább a válság leküzdésére tett intézkedések szolgáltatnak alapot. Hogy a piacok várakozása a mennyiségi lazítással kapcsolatban ezúttal beteljesül-e, és ha igen, milyen formában, arról a Fed nyíltpiaci bizottságának június 20-ai ülése szolgáltathat majd közelebbi információt. Addig viszont fennáll a veszélye annak, hogy az egyre erősödő dollár szüntelenül sakkban tartja az aranyat.

Miközben tehát Amerikában viharfellegek gyülekeznek, továbbra sincs megnyugvás az eurózóna válságában. Az állampapírpiaci befektetők javában mentik a tőkéjüket az eurózóna magországainak és az eurón kívüli országok biztosnak vélt kötvényeibe, aminek következtében a spanyol és az olasz kötvényhozamok egy rövid átmeneti megnyugvást követően mostanra ismét kritikus magasságokba érkeztek meg. Történjék az elkövetkezendőkben bármi is az Unió szuverén adósságproblémáinak kezelésében, valamint a bankmentő csomagok és az európai gazdaságélénkítés háza táján, egy biztos, az euróválság egy újabb mélypont felé közeleg. Ennek része lehet Görögország kilépése az euróból, miközben a megszorítások kényszere politikai instabilitást okoz Európa szerte. A pénzpiacok tehát egy forró nyárra készülhetnek, és pedig nem feltétlenül meteorológiai értelemben.