A legfontosabb, hogy a perifériás (ebben az esetben spanyol és olasz) hozamokat az EFSF és ESM alapokon keresztül le lehet nyomni, hiszen az alapok vásárolhatják őket, s még a szenioritásuk is megszűnik. Az országok adósság spirálját pedig azzal szüntetik meg, hogy a bankokat direkt tőkésítik fel a válságkezelő alapokból.
Ez perifériás hozamcsökkenéshez és ez által felértékelődő részvényekhez vezet. Ráadásul így a gazdaság növekedési kilátásai is javulnak, amely szintén növeli a részvények fair értékét. Vagyis a hírek hatására erőteljes emelkedésnek kell bekövetkeznie, amelyet Ázsiában már láthattunk is.
USA, Európa:
- Még csökkenéssel, habár kicsivel zártak az amerikai piacok arra spekulálva, hogy egyezség születik Európában (nem tévedtek), vagyis a nagyobb kezdeti mínuszokat követően emelkedtek a piacok. (Dow -0,2 százalék; S&P500 -0,2 százalék; Nasdaq -0,9 százalék)
- Hajnalban megszületett az egyezség. Az EFSF és az ESM közvetlenül feltőkésíthet bankokat, s így nem ró külön terhet az államokra, megszakítva így az a „növekvő adósság – megszorítás – lassulás – növekvő kamatteher és adósság – megszorítás” végeláthatatlan kört. Ráadásul a már bajban levő államoknak, az olaszoknak és a spanyoloknak azzal segítenek, hogy az alapok vásárolhatnak perifériás államkötvényeket, ha az adott államok, amúgy kellően fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatnak. Ezek fontos lépések azzal együtt, hogy hosszú távon közös bankfelügyeltet hoznak létre. Az integráció elmélyül.
- A JP Morgan tovább esett arra a hírre, hogy a kereskedési veszteség a korábbi 2,9 milliárd dollárral szemben valószínűleg eléri a 9 milliárd dollárt. A részvény 2,5 százalékot esett.
- Nagyot esetek a Nike részvényei a zárás utáni kereskedésben (-13 százalék) azt követően, hogy a negyedik negyedéves eredménye 1,2 dollár lett a várt 1,37 dollár helyett. A gyengébb eredmény a magasabb munkaerő- és marketing költségeknek köszönhető.
Olaj, arany:
- Tegnap óta pénzügyi embargó alatt van az iráni olaj. Például a tankerek nem tudnak biztosítást kötni az iráni olaj elszállításához és lehetne folytatni a szankciók sorát. (Irán napi 3,2 millió hordó olajat termel.) Ennek ellenére ez nem hatott az árfolyamra, hiszen mindenkinek volt elég ideje felkészülni erre a fejleményre.
- Ma pedig az európai fejlemények pöckölik feljebb az olaj árfolyamát, amely egy nagyobb támasz közelében tartózkodik. Innen ugyan jöhet egy pattincs, de egy elég furcsa egy tető formációt láthatunk a grafikonon, ha elég messziről és elég nagy idő intervallumot nézünk. Az pedig félelemmel tölthet el bennünket, vagyis érdemes óvatosnak lenni, ha valaki esetleg egy rövidtávú emelkedést akar megjátszani.
- Most azért vették meg az olajat, mert jöhet egy gazdasági fellendülés az európai paktumnak köszönhetően. Az pedig általában szintén növeli a kereletet az arany iránt.
Devizák:
- Az európai pozitív hírekre nagyot ugrott az EUR/USD árfolyam. A korábbi 1,245-ös szintről 1,26 környékéig száguldott az árfolyam. Habár az amerikai gazdaság gyorsabb felemelkedésében hiszünk, ennek ellenére a technikai kép most biztatóbb az EUR/USD páros tekintetében, hiszen a 20 és 30 napos mozgóátlagok fölé szaladt az árfolyam, s mintha a 200 napost akarná tesztelni. Az viszont most 1,3 körüli árfolyamot jelentene, amely a letörés vissza tesztjét jelentené.
- A forint nagyot gyengült tegnap a jegybanki adó és a negatív piaci hangulatnak köszönhetően. Ma viszont a pozitív nemzetközi hangulat segít neki, de még így is gyengébb, mint tegnapelőtt volt. A pénzügyi tranzakciós adó körüli bizonytalanság nem segít neki.
Távol-Kelet:
- Az ázsiai piacok is felrobbantak az európai fejleményeknek köszönhetően. (Nikkei +1,5 százalék; Hang Seng +2,1 százalék; Shanghai +1,3 százalék)
- A Hong Kong-i piacot az is segítette, hogy a 15 éves ünnepségekre érkező Hi Jintao elnöktől azt várják, hogy gazdaság élénkítő intézkedéseket jelent be.
Határidős piacok: A DAX kilőtt az európai hírekre (+2,3 százalék). Az amerikai határidők szintén jelentős, de visszafogottabb emelkedést mutatnak.
Vállalati hírek
- Tegnap a parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a tranzakciós illetékről szóló törvény módosítását:
- A tranzakciós illeték felső határa 6.000 forint lesz
- A bankok és a jegybank közötti tranzakciók után fizetendő illetéknek nem lesz maximuma.
- Az illeték mértéke 0,1 százalék, kivéve az egynapos jegybanki betétek lekötése, melyre az adó mértéke 0,01 százalék. Ezt a jegybank fizeti, de várhatóan áthárítja a bankokra.
- Adómentesek lennének a bankközi műveletek, beleértve a tőzsdei műveleteket is.
Úgy véljük, a bankok alapvetően áthárítják majd a költségeket az ügyfelekre, de az egynapos és a kéthetes betét esetében ezt nem tudják megtenni. Mintegy 2,6 százalékponttal szélesedik a kamatfolyosó.
Az OTP-nek 500-600 milliárd forintja van jegybanki betétben, ebből a magyar operációt kb. 400 milliárd érinti. Durva becslés szerint a költség 10 milliárd forintra rúghat, ami részvényenként 250 forintot jelent, de ez már beárazódott.
Az FHB-nak 4-8 milliárd forintja lehet jegybanki betétben, melynek éves költsége 100-200 millió forint, vagyis részvényenként 10-20 forint, ami szintén beárazódott már.
A 6.000 forintos felső határ alapvetően jó hír, hiszen félő volt, hogy a cégek túl magas adót lennének kénytelenek fizetni, ami nagyon negatívan érintette volna a bankokat. Erősödik ugyanakkor a nyomás a bankokon, hogy többet hitelezzenek. Az MNB-nél jelenleg lévő 4.000 milliárd forintnyi betétállomány a GDP 14 százalékára rúg.
- Úgy tűnik, mégsem száll ki a MOL a Nabucco projektből, azonban csak egy rövidebb, nyugati vezeték épülne meg Ausztria és a török-bolgár határ között. A vezeték évente 10 milliárd köbméter gázt szállítana (de ez akár 23 milliárdra is nőhet) az azerbajdzsáni Sah Denize II mezőről. Árfolyamhatásra nem számítunk.
- A PannErgy 2012. június 27-én 4.479 darab saját részvényt vásárolt 593 forintos átlagáron. A tranzakciót követően a társaság 3.124.735 darab saját részvénnyel rendelkezik, ami a kibocsátott teljes részvénymennyiség 14,84 százaléka.
- A Zwack tegnapi közgyűlése jóváhagyta a részvényenkénti 900 forintos osztalékot. A kifizetés augusztus 27-én kezdődik, osztalékszelvénnyel augusztus 14-én forog utoljára a papír.
Gazdasági hírek
- Varga Mihály interjút adott a Népszabadságnak, melynek főbb pontjai a következők: (i) Jelenleg az EKB jóváhagyására várunk. Az Európai Központi Bank korábban javasolta, hogy a jegybankelnöknek legyen véleményezési joga a monetáris tanács tagjainak kinevezésénél. (ii) Magyarország elővigyázatossági vagy készenléti hitelt szeretne. (iii) A 2010-ben bevezetett bankadót 2014-től teljesen kivezetik. Az interjú nem tartalmazott újdonságot.
- Sajtóértesülések szerint az EKB válasza a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban napokon belül megérkezhet.
- Magyarország a GDP 1 százalékra rúgó, 300 milliárd forintos gazdaság fejlesztési programot indít. A program fedezetéül a magasabb tranzakciós adót, illetve a költségvetési tartalékot (100 milliárd forint) jelölték meg a büdzsében. A program hozzájárul a foglalkoztatottság javításához. A részleteket jövő héten dolgozza ki a kormány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.