Vélhetően ez az egyik oka annak, hogy mostanában nemigen lépnek a cégek új hitelpapírokkal a tőzsdére. „Az intézményi befektetők hiánya miatt az ilyen papíroknak elég alacsony a likviditása” – magyarázza Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A vállalati kötvényeknek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) adatai szerint szinte semmilyen forgalma nincs. Tavaly mindössze 4,37 milliárd forintnyi ügylet született ilyen papírokra, ennek 80 százalékát a Mol egyik hitelpapírjának a kereskedelme tette ki.
A BÉT-en a legnagyobb vállalati kötvénykibocsátónak a Mol számít, amelynek 11 milliárd forintnyi hitelpapírját vezették be a parkettre. A tízezer forint névértékű papír 2014-ben jár le, és évente 7 százalékos fix hozamot fizet. A kisebb cégek viszont sosem tudtak ilyen olcsón forrást bevonni.
A legalacsonyabb hozamokat az E-Star tudta kialkudni, amelynek az idén lejáró kötvénye 9 százalék alatti, a 2014-ben és 2015-ben lejáró hitelpapírjai pedig 10,24–10,44 százalékos kamatot fizetnek, a 2016-ban kifutó sorozat változó kamatozású, 5 százalékponttal ad nagyobb kamatot a bankközi rátáknál (Bubor). Az E-Star is nagy kötvényesnek számít egyébként a volumen alapján, névértéken számítva 10 milliárd forint fölött van az általa kibocsátott állomány, ám a papírok piaci értéke jóval alacsonyabb, és a forgalmuk is elenyésző, így a kisbefektetők többsége jelenleg csak súlyos veszteséggel tudna belőlük kiszállni.
Az Alteo és a BTel még magasabb kamatokkal tudott csak hitelt felvenni a tőkepiacon. Az energetikai cég 12 százalék fölötti éves kamatot fizet a hitelezőinek, a BTel 2013-ban lejáró kötvényeinek kamata évi 14 százalék, a 2014-ben kifutó sorozatra 12,5 százalékos kamatot ígért a cég.
A már így is igen magas kamatokat még feljebb srófolhatja, hogy a megtakarításokért ádáz küzdelem folyik a hazai piacon. A külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek anyabankjai egyre kevesebb forrást nyújtanak itteni leányaiknak, így azok kénytelenek a hazai betétesekre támaszkodni. Az állam is ádáz harcba szállt a megtakarításokét: az egyes háztartásoknak kínált állampapírok kamata 9 százalék fölött van már, az értékesítést pedig olyan kommunikációs kampány támogatja, amire egy közepes méretű kötvénykibocsátó cégnek aligha lenne pénze.
Az elmúlt 12 hónapban több kisebb cég is a parkettre lépett. Közülük a Masterplastnak már komoly intézményi befektetőt is sikerült találnia, miután az OTP Alapkezelő 6 százalékos részesedést szerzett benne. Az építőipari cégen kívül még viszonylag újoncnak számít a tőzsdén az állateledeleket gyártó Visonka, és a hidrogéntárolással foglalkozó Biomedical – mindketten nem egészen egy éve léptek a parkettre.
Tavaly év végén vált tőzsdei céggé az egészségügyi és humán célú szoftverekkel foglalkozó Optisoft, a kötvényeivel már tavaly óta a BÉT-en lévő BTel pedig néhány napja vezette be a börzére a részvényeit, és nem titkolja: középtávon nyilvános tőzsdei részvénykibocsátásra is készül.
Az elmúlt 12 hónapban több kisebb cég is a parkettre lépett. Közülük a Masterplastnak már komoly intézményi befektetőt is sikerült találnia, miután az OTP Alapkezelő 6 százalékos részesedést szerzett benne. Az építőipari cégen kívül még viszonylag újoncnak számít a tőzsdén az állateledeleket gyártó Visonka, és a hidrogéntárolással foglalkozó Biomedical – mindketten nem egészen egy éve léptek a parkettre.
Tavaly év végén vált tőzsdei céggé az egészségügyi és humán célú szoftverekkel foglalkozó Optisoft, a kötvényeivel már tavaly óta a BÉT-en lévő BTel pedig néhány napja vezette be a börzére a részvényeit, és nem titkolja: középtávon nyilvános tőzsdei részvénykibocsátásra is készül. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.