BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hitel helyett tőkebevonás

A piacon is csak kamattal jutnak forráshoz a hazai vállalkozások. A kötvénykibocsátások mostanában visszaszorultak, lehet, hogy hitel helyett tőkét kell bevonniuk a cégeknek, ha forrásra szorulnak.

Sikeresen lezárult a héten a Business Telecom (BTel) kötvénykibocsátása. A társaság a lakossági befektetőknek 250 millió forintnyi 2014-ben lejáró hitelpapírt adott el, az intézmények ugyanebből a kötvényből május végén már 200 milliónyit lejegyeztek. A friss forrást a BTel saját távközlési hálózatának fejlesztésére s már rövid távon megtérülő piaci akvizíciókra kívánja fordítani. Ezeknek az új projekteknek komoly nyereséget kell majd hozniuk, a forrásként felhasznált kötvények kamata ugyanis elég magas lett, évesítve 14,25 százalékos hozamot kell majd fizetnie a BTelnek a befektetőknek.

Vélhetően ez az egyik oka annak, hogy mostanában nemigen lépnek a cégek új hitelpapírokkal a tőzsdére. „Az intézményi befektetők hiánya miatt az ilyen papíroknak elég alacsony a likviditása” – magyarázza Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A vállalati kötvényeknek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) adatai szerint szinte semmilyen forgalma nincs. Tavaly mindössze 4,37 milliárd forintnyi ügylet született ilyen papírokra, ennek 80 százalékát a Mol egyik hitelpapírjának a kereskedelme tette ki.

A BÉT-en a legnagyobb vállalati kötvénykibocsátónak a Mol számít, amelynek 11 milliárd forintnyi hitelpapírját vezették be a parkettre. A tízezer forint névértékű papír 2014-ben jár le, és évente 7 százalékos fix hozamot fizet. A kisebb cégek viszont sosem tudtak ilyen olcsón forrást bevonni.

A legalacsonyabb hozamokat az E-Star tudta kialkudni, amelynek az idén lejáró kötvénye 9 százalék alatti, a 2014-ben és 2015-ben lejáró hitelpapírjai pedig 10,24–10,44 százalékos kamatot fizetnek, a 2016-ban kifutó sorozat változó kamatozású, 5 százalékponttal ad nagyobb kamatot a bankközi rátáknál (Bubor). Az E-Star is nagy kötvényesnek számít egyébként a volumen alapján, névértéken számítva 10 milliárd forint fölött van az általa kibocsátott állomány, ám a papírok piaci értéke jóval alacsonyabb, és a forgalmuk is elenyésző, így a kisbefektetők többsége jelenleg csak súlyos veszteséggel tudna belőlük kiszállni.

Az Alteo és a BTel még magasabb kamatokkal tudott csak hitelt felvenni a tőkepiacon. Az energetikai cég 12 százalék fölötti éves kamatot fizet a hitelezőinek, a BTel 2013-ban lejáró kötvényeinek kamata évi 14 százalék, a 2014-ben kifutó sorozatra 12,5 százalékos kamatot ígért a cég.

A már így is igen magas kamatokat még feljebb srófolhatja, hogy a megtakarításokért ádáz küzdelem folyik a hazai piacon. A külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek anyabankjai egyre kevesebb forrást nyújtanak itteni leányaiknak, így azok kénytelenek a hazai betétesekre támaszkodni. Az állam is ádáz harcba szállt a megtakarításokét: az egyes háztartásoknak kínált állampapírok kamata 9 százalék fölött van már, az értékesítést pedig olyan kommunikációs kampány támogatja, amire egy közepes méretű kötvénykibocsátó cégnek aligha lenne pénze.

Kötvény helyett részvénykibocsátás

A magas kamatok miatt egyre több cég fontolgatja, hogy hitel helyett tőke bevonásával szerezzen forrást a piacon. Ez legutóbb a Masterplastnak sikerült, mely két lépésben összesen 1,8 milliárd forintnyi tőkét szerzett így. Nem kizárt, hogy hamarosan más cégek is megpróbálkoznak hasonlóval. Az egyik társaság, amelyiknél tőzsdei tőkeemelésre számítanak, az Alteo, de a CIG Pannónia is erre kényszerülhet, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű alárendelt kölcsöntőkéhez jutnia.

Az elmúlt 12 hónapban több kisebb cég is a parkettre lépett. Közülük a Master­plast­nak már komoly intézményi befektetőt is sikerült találnia, miután az OTP Alapkezelő 6 százalékos részesedést szerzett benne. Az építőipari cégen kívül még viszonylag újoncnak számít a tőzsdén az állateledeleket gyártó Visonka, és a hidrogéntárolással foglalkozó Biomedical – mindketten nem egészen egy éve léptek a parkettre.

Tavaly év végén vált tőzsdei céggé az egészségügyi és humán célú szoftverekkel foglalkozó Optisoft, a kötvényeivel már tavaly óta a BÉT-en lévő BTel pedig néhány napja vezette be a börzére a részvényeit, és nem titkolja: középtávon nyilvános tőzsdei részvénykibocsátásra is készül.

Az elmúlt 12 hónapban több kisebb cég is a parkettre lépett. Közülük a Master­plast­nak már komoly intézményi befektetőt is sikerült találnia, miután az OTP Alapkezelő 6 százalékos részesedést szerzett benne. Az építőipari cégen kívül még viszonylag újoncnak számít a tőzsdén az állateledeleket gyártó Visonka, és a hidrogéntárolással foglalkozó Biomedical – mindketten nem egészen egy éve léptek a parkettre.

Tavaly év végén vált tőzsdei céggé az egészségügyi és humán célú szoftverekkel foglalkozó Optisoft, a kötvényeivel már tavaly óta a BÉT-en lévő BTel pedig néhány napja vezette be a börzére a részvényeit, és nem titkolja: középtávon nyilvános tőzsdei részvénykibocsátásra is készül. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.