Mikor éri meg jobban az állampapír, mint a bankbetét?

Az utóbbi hónapokban felerősödött a verseny a bankok és az állam között a lakossági megtakarításokért. A kormány azt szeretné, hogy az állampapírok minél nagyobb hányada magyar magánszemélyek tulajdonában legyen, és a piac kevésbé függjön a külföldi intézményi befektetőktől. Király Júlia, a jegybank alelnöke szerint viszont a hazai megtakarításoknak nem állampapírokba, hanem a gazdaságba kell áramolniuk a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.
A kormány azonban marketingkampányba kezdett az állampapírok mellett, bár lehet, hogy a takarékoskodókat jobban meg lehetne nyerni magas kamatokkal, széles fiókhálózattal, esetleg adókedvezménnyel. Igaz, ez többe kerülne az államnak a reklámfilmnél.

A legfeljebb egy évre lekötött bankbetétek között rendre akadnak magasabb hozamúak az ugyanolyan futamidejű állampapíroknál. A 3, 6 és 12 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyek aukcióin a másodpiaci állampapírhozamok 8 százalék alattiak, és a tranzakciónak költségei is vannak. A Kincstári Takarékjegyek éves hozama 7,7, illetve 7,75 százalék, a Kamatozó Kincstárjegyek kamata 8 százalék, éves hozama 7,91 százalék.

A BankRáció.hu betétkalkulátora szerint egymillió forint lekötésével évi 10 százalékot megközelítő kamatot fizető bankbetéteket lehet találni. A bankok általában akkor adnak kiemelkedő kamatokat a lekötött betétekre, ha a takarékoskodó más szolgáltatást is igénybe vesz, vagy friss pénzt visz a bankba. A kincstár azonban nem támaszt ilyen feltételeket. Ezért a kalkulátort úgy állítottuk be, hogy csak a friss pénzt elváró és a feltételek nélkül fogadott összegek kamatait mutassa. Ez alapján friss pénzre 8,50 és 10,03 százalék közötti, feltételek nélkül pedig 8,48 és 8,75 százalék közötti kamatok érhetőek el 2, 3, 4 6 és 12 hónapos lekötésnél, ami nagyobb az állampapírokkal elérhető kamatoknál.

Más a helyzet az egy évnél hosszabb futamidejű lehetőségek összehasonlításakor. Ilyen időtávra a kincstár a változó kamatozású Prémium Magyar Államkötvényeket kínálja. Közülük a 2015/J kamata 5 százalékkal több a novemberi egy évre visszatekintő inflációnál, így a mostani időszakra 9,3 százalékos hozamot fizet. Még ennél is magasabb, 9,5 százalékos a 2015/K és a 2017/I kötvények hozama. Ezeknek a papíroknak a kamata 4 százalékkal magasabb az egy évre visszatekintő januári inflációnál. Az említett államkötvények inflációhoz kötődő hozamuk miatt hosszabb távon is jó befektetésnek bizonyulhatnak. Ám aki kénytelen eladni azokat lejárat előtt, jóval kisebb hozamhoz jut, mert a kincstár fiókjaiban jellemzően a nettó árfolyamnál 2 százalékkal kevesebbet fizetnek.

Az összevetésnél figyelembe vehetjük az értékesítési hálózat nagyságát is. A kereskedelmi bankok közül hétnek száznál több tagból álló fiókhálózata van. Eközben a Prémium Magyar Államkötvényeket csak a kincstár megyénként egy irodából álló hálózatában vagy azonosítás után interneten keresztül lehet megvenni. A kamatozó kincstárjegyekhez a kincstáron kívül a CIB, a K&H, az OTP, az UniCredit és a Takarékbank fiókjaiban, a kincstári takarékjegyekhez pedig a postahivatalokban is hozzá lehet jutni. Így azok szélesebb körhöz eljuthatnak, kamataik viszont elmaradnak a Prémium Magyar Államkötvények kamataitól.