NGM: Nem visszük tőzsdére az állami cégeket

A kormány azzal tenné a legtöbbet a tőzsdéért, ha a költségvetésnek hiány helyett többlete volna – mondta Lantos Csaba, a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER Zrt.) elnöke. Akkor ugyanis nem vonzaná az állampapír piac olyan mértékben a befektetőket, mint jelenleg. A KELER elnöke visszásnak találja, hogy a tőzsdén szereplő cégeknek nincs sem adóelőnye, sem osztalékelőnye más cégekhez képest, miközben nagyobb nyilvánosságot és kötöttséget vállalnak. Lantos szerint adókedvezménnyel az állam is több bevételhez juthatna, ugyanis a tőzsde nyilvánossága előtt működő cégeknek kevésbé van alkalmuk bevételük eltitkolására és adózásuk csökkentésére.

Vízkelety Sándor, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke elmondta: több új cég megjelenését is szükségesnek tartja a hazai értékpapír piacon, csakúgy, mint a tőzsde vezére.

Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára ugyanakkor rövid távon nem lát lehetőséget állami cégek tőzsdére vitelére. A kormány koncepciójában ugyan tiltás nincs, de a filozófiába szerinte a tőzsdére vitel nem fér bele, de ez nem a nyilvánosság kerülése.

A kormánytól megszokhattuk, hogy unortodox módszereket alkalmaz – reagált Lantos Csaba, aki abban reménykedik, hogy – ahogy sok más téren – e tekintetben is megváltozik majd a kormány álláspontja. A KELER elnöke szerint a feltörekvő közepes és kis cégek mellett állami vállalatok is megjelenhetnek.

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója szerint, ha a Magyar Villamosművek papírjainak 10 százaléka tőzsdére menne, nagy előrelépés lenne, az állam pedig nem veszítene semmit ellenőrző szerepéből. Lantos Csaba szerint a Paksi Atomerőmű bővítését a piacról finanszírozhatnák.

A BÉT vezére arról is beszélt, hogy a 2008-ban kezdődő gazdasági válság óta jelentősen csökkent a Kelet-európai tőzsdék forgalma. A magyar részvénypiac visszaszorulását a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése is fokozta. Emiatt a hazai intézményi befektetők részesedése 16-ról 8 százalékra csökkent, a gyengébb hazai kereslet miatt a külföldiek is kevésbé keresik a magyar részvényeket. A BÉT vezetője megemlítette, hogy jövőre indul a Németországban már használt XETRA kereskedési rendszer, amely megkönnyíti a külföldi befektetők bekapcsolódását.