BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elnézést kért a Barclays

Az elemzői várakozásoknál is jobban sikerült a Barclays első fél éve: a nyereség és az árbevétel is nőtt, még a befektetési banki részlegnek is jól ment. A Libor-botrány miatt elnézést kért a bank a féléves beszámolójában.

A várakozásoknál jobb féléves eredményről számolt be a Barclays. A brit hitelintézet egyszeri tételektől megtisztított adózás előtti eredménye 4,23 milliárd font lett, ami jóval magasabb annál, amit az elemzők vártak. A Bloomberg által megkérdezett nyolc szakember például átlagosan csak 3,9 milliárd fontos profitra számított. A brit hitelintézetnél még a befektetési bank részleg is jól teljesített: bevételei a tavalyinál 4 százalékkal magasabbak lettek, összesen 6,5 milliárd fontot tettek ki, ami azért kiemelkedő, mert a Wall Street-i befektetési bankok féléves forgalma 2008 óta nem látott szintre esett az első félévben.

A jó eredményben szerepe lehetett annak is, hogy a részlegért felelős Anthony Jerkins komoly költségcsökkentő lépéseket vezetett be, és csökkentette a rossz hitelek arányát, hogy növelni tudja a nyereségességet. A befektetési banki részleg 2,6 milliárd fontos korrigált adózás előtti eredményről számolt be, miközben tavaly még csak 2,4 milliárd forint volt az első féléves nyeresége. A kereskedelmi és vállalati banki részleg nyeresége 1,7 milliárd fontra nőtt a tavalyi 1,5 milliárdról. A kötvény-, deviza- és árupiaci üzletág bevételei is növekedtek 11 százalékkal. A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) is javult a Barclaysnál, tavaly 9,3 százalékos volt ez az arány, az idei első fél évben pedig 9,9 százalékos lett.

A Libor-botrány miatt nemrég leköszönt vezérigazgató, Robert Diamond egyébként szerette volna ezt a mutatót 2013 februárjáig 13 százalékosra növelni. A kedvező hathavi eredményeket a befektetők is értékelték, a londoni tőzsdén péntek reggel azonnal megugrott a bankpapír árfolyama, és több mint 4,4 százalékkal 160,3 pennyre emelkedett.

A hitelintézet idei tőzsdei teljesítménye egyébként kifejezetten rossz volt, ugyanis részvényeinek árfolyama 13 szá­zalékot esett az év eleje óta, ezzel pedig az FTSE 350 Banks Index legrosszabbul teljesítő tagja lett.
A féléves jelentésben természetesen írt a hitelintézet a Libor-manipulálásról is. A bot­rány kirobbanása után lemondott, majd a vezetést ideiglenesen továbbra is vállaló elnök, Marcus Agius a beszámolóban elnézést kért a történtekért.

A ban­kot rekordösszegű, 290 millió fontos bírsággal sújtották a hatóságok a Libor manipulálása miatt, és a vezetősége is belebukott az ügybe, a vezérigazgató, Robert Diamond és az elnök, Marcus Agius mellett még Jerry Del Missier, a pénzintézet általános vezérigazgatója is felállt székéből. A múlt hét közepén jelentette be a lemondását Alison Carnwath is, aki annak a bizottságnak a vezetője volt, amelyik annak idején jóváhagyott egy 12 millió fontos juttatáscsomagot Diamond számára, ezzel a Barclays volt vezérigazgatója lett Nagy-Britannia legjobban fizetett bankára. Jelenleg a Barclays négy alkalmazottja ellen folyik vizsgálat, akik között ott van a pénzügyi igazgató, Chris Lucas is.

A Barclaysnak a féléves jelentés szerint el kellett különítenie egy 450 millió fontos tartalékot, hogy kompenzálhassa azokat az ügyfeleit, akiknek félreárazott kamatfedezeti eszközöket értékesített.

Tucatnyi bankot vizsgálnak

Az amerikai igazságügyi minisztérium és az angliai súlyos csalásokat vizsgáló hivatal (SFO) is vizsgálja a londoni bankközi kamatlábbal kapcsolatos manipulációkat. Az amerikai hatóságok őszre ígérnek eredményeket, a britek viszont még nem biztosak abban, hogy a történtek alapján képesek lesznek bűnvádi eljárást indítani a csalók ellen. A botrány utáni társadalmi reakciók egyébként olyan hevesek, hogy az ügy több más hatóság, sőt a brit és az amerikai törvényhozás figyelmét is felkeltette már. A Bloomberg úgy tudja, legalább egy tucat bankot vehetnek górcső alá a hatóságok New Yorktól Londonon át Tokióig, és az érintett hitelintézetek között van a Royal Bank of Scotland, az UBS, a Credit Suisse és a Deutsche Bank is.

Eddig még csak a Barclaysról tárták fel, hogy manipulálni próbálta a bankközi kamatlábakat. Az első ilyen csalások 2005-ben történtek, 2007 és 2008 során pedig már vezetői utasításra próbáltak a kamatjegyzők mesterségesen alacsony rátákat megadni, hogy leplezzék: a hitelintézet mekkora nyomás alatt állt a hitelválság idején.

Eddig még csak a Barclaysról tárták fel, hogy manipulálni próbálta a bankközi kamatlábakat. Az első ilyen csalások 2005-ben történtek, 2007 és 2008 során pedig már vezetői utasításra próbáltak a kamatjegyzők mesterségesen alacsony rátákat megadni, hogy leplezzék: a hitelintézet mekkora nyomás alatt állt a hitelválság idején. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.