Már többen kérnek árfolyamgátat

Felgyorsult az új típusú árfolyamgát igénylése a hazai hitelintézeteknél: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 27 252 darab gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek a hazai pénzügyi szolgáltatók, ebből 18 ezret júniusban. A már élő gyűjtőszámlahitelek darabszáma meghaladta a 20 ezret az első fél év végén, ami majdnem kétszerese a májusi darabszámnak. Mindezek eredményeként június végére meghaladta a 900 millió forintot a gyűjtőszámlahitelek állománya, és az azokkal érintett hitelállomány közel 183 milliárd forint volt. A PSZÁF adatai szerint – nem meglepő módon –
a svájci frankban eladósodott ügyfelek közül kerül ki az új típusú árfolyamgátat igénylők túlnyomó része, a gyűjtőszámlahitelek 97 százaléka hozzájuk kapcsolódott.

A gyorsuló növekedés ellenére a jogosult adósoknak még mindig csak a töredéke igényelte az új lehetőséget: ebben szerepet játszhat az az aggodalom is, hogy a háztartás a legfeljebb ötéves árfolyamgátas időszak lejárta után nem tudja majd fizetni az akkor megemelkedő terheket.

A Budapest Bank által végzett felmérés szerint mindenesetre az érintett háztartások viszonylag optimisták. A felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet.

A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának viszont eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10–30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47 százaléka) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése. A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámlahitel futamidejével megegyező, 1–5 éves időtávra akarnak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalékuk nyilatkozott így), míg a likviditás és a magas hozam csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd.

A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó a teljes időszakot ki kívánja használni. Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszakának lejártával. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százalék esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése.

Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig van lehetőség. A bankok svájci franknál 180, eurónál 250, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, az adósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. A bankok eddig változó intenzitású ügyfélérdeklődésről számoltak be.

Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig van lehetőség. A bankok svájci franknál 180, eurónál 250, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, az adósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. A bankok eddig változó intenzitású ügyfélérdeklődésről számoltak be. -->