Már többen kérnek árfolyamgátat
a svájci frankban eladósodott ügyfelek közül kerül ki az új típusú árfolyamgátat igénylők túlnyomó része, a gyűjtőszámlahitelek 97 százaléka hozzájuk kapcsolódott.
A gyorsuló növekedés ellenére a jogosult adósoknak még mindig csak a töredéke igényelte az új lehetőséget: ebben szerepet játszhat az az aggodalom is, hogy a háztartás a legfeljebb ötéves árfolyamgátas időszak lejárta után nem tudja majd fizetni az akkor megemelkedő terheket.
A Budapest Bank által végzett felmérés szerint mindenesetre az érintett háztartások viszonylag optimisták. A felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet.
A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának viszont eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.
Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10–30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47 százaléka) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése. A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.
Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámlahitel futamidejével megegyező, 1–5 éves időtávra akarnak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalékuk nyilatkozott így), míg a likviditás és a magas hozam csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd.
A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó a teljes időszakot ki kívánja használni. Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszakának lejártával. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százalék esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése.
Halasztás legfeljebb öt évre
A vonatkozó törvény alapján a kibővített árfolyamgát április 1-jei hatálybalépése után a pénzügyi szolgáltatók kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét. Több bank azonban már májusban megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt is.Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig van lehetőség. A bankok svájci franknál 180, eurónál 250, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, az adósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. A bankok eddig változó intenzitású ügyfélérdeklődésről számoltak be.
Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény. Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig van lehetőség. A bankok svájci franknál 180, eurónál 250, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, az adósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. A bankok eddig változó intenzitású ügyfélérdeklődésről számoltak be. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.