Nehéz időket él a Svájci Nemzeti Bank

Az elmúlt három hónapban az euróválság miatt Svájc közel 170 milliárd frank összegben vásárolt valutát azért, hogy megvédje a frankot a túlzott erősödéstől, ezért egyre több elemző teszi fel aggódva a kérdést: mikor fogy ki az erő az SNB-ből?  A Die Presse a továbbiakban rámutat, hogy Svájc azon országok közé tartozik, amelyeknek globálisan is a legnagyobbak a devizatartalékai. Összehasonlításul: az egész euróövezetben a devizatartalékok összege legutoljára 695 milliárd euró volt.

A gazdaság erejét tekintve Svájcnak több a devizája, mint Kínának. Ám a svájci nemzeti bank kritikus fázisban van - vélte Niklaus Blattner, a svájci jegybank volt igazgatója a "Cash" című lapnak nyilatkozva. Amíg az euróövezet vissza nem nyeri a politikai és a gazdasági függetlenségét, meg kell elégedni azzal, hogy a svájci nemzeti bank egyáltalán védeni tudja a megállapított frankhatárt. A svájci kormány mindenesetre védelmébe vette a jegybank politikáját, Eveline Wildmer-Schlumpf, svájci pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem áll fenn komoly inflációs veszély.

Számos nemzetközi befektető azért menekül a frankba, mert Svájc biztonságosabb kikötőnek számít, ám ezzel árt a svájci gazdaságnak, hiszen a frank felértékelődésével drágul az export. Tavaly szeptemberben ezért a svájci hatóságok az euróval szemben 1,20 frankos minimális határt vezettek be. Azóta azonban mindig voltak támadások fedezeti alapok részéről.

A zürichi nemzeti bank ezért a devizák mellett államkötvényeket is nagy mennyiségben vásárol, méghozzá a "jobbakból", vagyis elsősorban Németországból.

Ha az euróövezet helyzete romlik, a zürichi nemzeti banknak a bankópréshez kell nyúlnia, középtávon pedig ez magas inflációs rátákhoz vezetne. A legrosszabb esetben a svájci nemzeti bank arra kényszerülhet, hogy feladja az 1,20 euró/frank határt, ha viszont az euróövezetben a helyzet megnyugszik, a svájciaknak lehetőségük lesz arra, hogy az eurókészleteiken nyereséggel adjanak túl.